A Ziam egy fájóan félresikerült kísérlet a zombi- és a harcművészeti film összefésülésére. Előbbiből keveset kapunk, utóbbiból keveset látunk, a köztes teret meg indokolatlan lassítások és érdektelen melodráma tölti ki. Enyhén spoileres bébikritika.
HIRDETÉS
Pedig a Ziam akár egy releváns gondolatokat megfogalmazó, a zombifilm kereteibe bőven beilleszkedő társadalomkritika is lehetne. De ehelyett mi lesz belőle?
Egy olyan tucat alatti streaming kontent, amely sajnos semmilyen szinten sem teljesít megfelelően.
A klímakatasztrófától sújtott, nem is annyira távoli jövőben járunk, ahol Thaiföld az egyik legvágyottabb célállomássá válik. A 2014-es katonai puccsot követő statárium, majd a nyomában kialakuló alkotmányos monarchia ugyanis kedvező pozícióba lökte az országot. Az izolacionista politika mentén kormányzott ország ha nem is dúskál az élelmiszerben, de legalábbis megfelelő alternatívákat teremtett a lakosság élelmezéséhez. Persze az elviselhetetlen hőség, a túlnépesedés és az ivóvízhiány így is óriási problémákat okoz. Hát még a fosztogató bandák! Még szerencse, hogy itt van nekünk a szállítmányozók védőszentje, Singh (Mark Prin Supharat), aki jól leveri a bőrdzsekis hordákat. Meg majd később, a kórházban ragadt ápolónő barátnőjét fenyegető megjelenő fertőzötteket, zombikat is. Akiket az engedélyezetlen halfogyasztás idéz elő.
A probléma csak az, hogy Singh nem a harcművészeti akciófilmek leglátványosabb elemét, a koreográfiát felhasználva verekszik. Sokkal inkább a vágás jótékony takarását részesíti előnyben. Singh bokán rúgja, plusz teherrel is agyonveri a zombikat, sőt, van, hogy aurával taszítja őket. Az alulkoreografált és szarrá vágott bunyók pedig csak csökkentik a film zsánerértékét. A Ziam így igazából egy tökéletesen a két műfaj között a földre huppanó film lesz.
Zombihorrorként nincs meg benne a kellő rémisztő faktor, míg akciófilmként nincs meg benne a kellő kraft.
Sem a koreográfiában, sem az adrenalindús pörgésben.
Már majdnem megemlítettem, hogy a kaszkadőr szekvenciák kivitelezésében sem. Pedig ez nem lenne teljesen igaz, és ezt a pontot azért adjuk meg a filmnek. Amit látunk szerencsétlenekből, az a néhány vizuálisan is kreatív felvételben azért rendben van . Csak sajnos nem arra ment rá az egész Ziam, hogy a verekedős filmek jellegzetességeit összeboronálja a zombifilmmel. Pedig ha kellően komolytalanul állnak a témához, ez egy meglepően szórakoztató műfaji produkciót is eredményezhetett volna. Itt viszont túlkomolykodást és túldramatitizálást találunk csak.
Pedig a Ziam képes mosolyt csalni a néző arcára.
Nem feltétlenül szándékoltan, de így is jelzi, hogy közelebb áll a Zs-kategóriás trash-hez, mint a komolyan vehető társadalomkritikához. Az ökofelütés (nem szándékos a szóvicc) még rendben is lenne, és az is, ahogy tovább viszi azt más összefüggések felé. Csak sajnos a későbbiekben nem kezd ezekkel semmit. A társadalmi berendezkedés, a tiltott halfogyasztás bírhatna erősebb jelenléttel egy határozottabb üzenetközvetítés érdekében, de sajnos már az elején elsikkad ez a szál. Pedig még a bombahívő katonai vezető is megjelenik, mint műfaji kritérium.
És hol hibázik még a Ziam? Hát ott, hogy valójában csak sokkal jobb filmek utánérzéseként értelmezhető. Kicsit Ong-bak, kicsit Szomorúság, de valójában egyik sem. Előbbinek nem eléggé verekedős, utóbbinak nem eléggé extrém, a szerelmi szála viszont kellemetlenül túltolt. Még úgy is, hogy a thai propaganda kritikusan kiforgatott éllel jelenik meg. Viszont ahhoz képest, hogy milyen hatásokból dolgozik, és milyen műfajokat kíván az igája alá hajtani, eléggé vérszegény és lassú.
A Ziam tehát egy olyan film, amely hiába akarja bemutatni a muay thai zombik ellen is használható fogásait,
inkább csak kínos erőlködéssé válik. A nevetséges lassítások, a semmiből érkező feltámadások, vagy túldramatizált jelenetek inkább álmosítóak, mint izgalmasak. Viszont a mocskos, lepukkant hangulatot remekül átadja. Pedig ebből egy titkos bűnös élvezet is válhatott volna.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
