A Tolkien – Fény a sötétségben című képregény nem egyszerűen a neves író életét meséli el, hanem érdekes kontextust ad A Gyűrűk Ura trilógiához.
HIRDETÉS
J. R. R. Tolkien nagyívű műve, A Gyűrűk Ura trilógia kétségkívül a legkiemelkedőbb, megkerülhetetlen high fantasy alkotások közé tartozik. Az eredetileg 1954-55-ben megjelent regény(ek) ma már nemcsak önmagukban érdekesek, hanem azért is, mert egyértelműen irodalomtörténeti mérföldkőnek számítanak. Egyrészt azért, mert gyakorlatilag beemelték a fantasyt az irodalmi mainstreambe, másrészt pedig amiatt, hogy ezek a könyvek honosították meg a műfaj sok későbbi toposzát. Ugyanakkor míg a közvélemény szimplán egy meghatározó fantasyszerzőként tartja számon Tolkient, az irodalmárok és műelemzők körében létezik a munkásságának olyan értelmezése, amely alapján kvázi háborús írónak tekinthető. Ez a nézőpont akkor érthető meg, ha az életrajz kontextusában értelmezzük a neves alkotó műveit.
A téma szempontjából fontos, az író személyiségét formáló események krónikáját olvashatjuk Willy Duraffourg és Giancarlo Caracuzzo eredetileg 2019-ben megjelent, Tolkien – Fény a sötétségben című életrajzi képregényében, amely a Multiverzum kiadó jóvoltából immár magyarul is elérhető.
Ez a kötet a hangsúlyt érthető módon az első világháborúra helyezi, amelynek elképesztő borzalmai és tragikus következményei nagyon nagy hatással voltak Tolkienre. A példátlan élmény egyfajta „katalizátor” volt számára, amely alkotásra sarkallta. Sokan A Gyűrűk Ura történetét egyenesen az első világháború allegóriájaként értelmezik – amit viszont maga Tolkien cáfolt, és határozottan elutasított, már csak azért is, mert saját bevallása szerint szívből utálta az allegóriákat, minden formájukban. A regények tehát a szerző szándékai szerint nem egy konkrét háborúról akarnak szólni, inkább az a cél, hogy a befogadó tudja alkalmazni, azaz a saját életére rávetíteni az olvasottakat. „Sokan bizonyára összetévesztik ezt az »alkalmazhatóságot« az »allegóriával«, de az egyik az olvasói szabadságból fakadt, a másik az író uralmi törekvéseiből” – hangsúlyozta Tolkien.
J. R. R. Tolkien és a traumafeldolgozás
A Gyűrűk Ura világának megteremtése eredetileg a fiktív nyelvek kitalálásával indult, majd pedig Tolkien részletesen kidolgozta a nyelvhasználók kultúráját és történelmét is, így benépesítve az általa elképzelt Középföldét. Legfőbb célja az volt, hogy a rá nagy hatást gyakorló finn nemzeti eposz, a Kalevala mintájára egy átfogó angol mítoszt teremtsen. Ugyanakkor a történetek hátterét illetően azt még ő maga is elismerte, hogy az alkotás folyamatában merített saját élményeiből – különösen azokból, amelyeket 1915 és 1918 között, a brit hadsereg tisztjeként élt át a világháborúban.
Tolkien az írásaiban a maga módján igyekezett feldolgozni a háborús időszak okozta traumáit, szembenézni azokkal. Ahelyett, hogy a lövészárkok poklát felidéző memoárt írt volna, ő egy mitikus világot teremtett, amelyhez felhasználta az emlékeit is.
Ezt saját szavaival úgy fogalmazta meg, hogy az eszképizmust választotta. Vagyis úgy küzdött meg a traumákkal, hogy a valóságból a fikcióba menekült, Középfölde kitalált univerzumába. Egyik életrajzírója pedig – nagyon találóan – az „ördögűzés” kifejezéssel illette azt, amit Tolkien csinált. Hiszen lényegében arról van szó, hogy az írás révén igyekezett megszabadulni a világháború szörnyűségeinek emlékétől. Tulajdonképpen elmondható, hogy a személyes élményekből való építkezés komoly mélységet, és autentikusságot adott az általa teremtett fiktív világnak.
Világháborús párhuzamok A Gyűrűk Urában
Hogyha a fentiek fényében közelítünk a Tolkien-könyvek vizsgálatához, egy érdekes jelentésréteg sejlik fel.
A Gyűrűk Ura több eleme, mozzanata mögött is könnyen felfedezhető a világháborúval való párhuzam.
Azt például nem nehéz észrevenni, hogy a nyugodt, békés környezetből érkező hobbitok – különösen Zsákos Frodó – nagyon hasonlítanak a hadseregbe besorozott kisemberekre, akiknek fogalmuk sem volt arról, mi vár rájuk a háborúban. Samu a nagy útjuk során úgy segíti Frodót, mint egy tisztiszolga a felettesét. Szintén elég nyilvánvaló, hogy a Szauron, a Sötét Nagyúr uralta Mordor kies pusztaságát a lövészárkok közötti szétágyúzott, élettelen vidék, az úgynevezett „senkiföldje” ihlette. A történet másik ikonikus helyszíne, a Holtláp mögött se nehéz meglátni a inspirációt, hiszen Tolkien saját szemével is láthatta, milyen egy temetetlen halottakkal teli csatamező.
De a nyilvánvaló hasonlóságok mellett vannak olyanok is, amelyeket csak az elmélyült elemzések tárnak fel. Például ha a háborús élmény felől közelítünk a műhöz, akkor elmondható: Szauron mindent látó szeme lényegében a katonáknak attól való félelmét testesíti meg, hogy az ellenség meglátja őket. Hiszen akit észrevesznek, azt lelőhetik. Egy másik, talán kevésbé szembetűnő párhuzam az, hogy az első világháborúhoz hasonlóan A Gyűrűk Ura története is egy nagy történelmi korszak lezárása. Az 1914-ben kitört háborúval véget ért az éra, amiben a tudomány és technológia fejlődését egyértelműen pozitívnak gondolták az emberek – hiszen megtapasztalhatta mindenki a modern fegyverviselés pusztító következményeit. Ugyanígy Tolkien könyvtrilógiájával is véget ért valami Középföldén: lejárt a tündék kora, és elérkezett az embereké.
Megindító képes beszámoló Tolkien életéről
Nyilvánvalóan nem mondunk sokat azzal a kijelentéssel, hogy Tolkien számára meghatározó jelentősége volt a háborús élményeinek. Ahhoz, hogy igazán megértsük, miként formálták az események a nagy írót, valamilyen szinten bele kell menni a részletekbe is, vagyis egy kicsit megismerkedni az életével.
A téma iránt érdeklődők számára azért kiváló olvasmány a Tolkien – Fény a sötétségben, mert ez nem száraz autobiográfia, hanem művészi igénnyel megírt életrajz, amely a jellegéből adódó szabadsággal élve erősen megszerkeszti és hangsúlyozza a történéseket, hogy egy egyszerre érdekes és jelentőségteljes sztorivá alakítsa azokat.
Az olvasó egészen gyermekkori éveitől kezdve követheti nyomon a későbbi író sorsának alakulását. A John Ronald Reuel Tolkien néven született ifjú Dél-Afrikában látta meg a napvilágot, de Angliában nőtt fel, ahol lenyűgözte a vadregényes, idilli vidék szépsége – ami később egyik fontos ihletforrása lett. Már iskolás korában megmutatkozott a nyelvek iránti rajongása is, és hogy nagyszerű érzéke van ezekhez. Az Oxford Egyetem diákja lett, ahol előbb klasszika-filológiát, majd összehasonlító filológiát és angol irodalmat hallgatott. Már javában dúlt a háború, amikor diplomát szerzett, és hamarosan a frontra vezényelték. Nem akárhol szolgált, hanem a francia hadszíntéren, és részt vett a somme-i csatában, amely az egyik legvéresebb összecsapás volt mind közül.
A Fény a sötétségben jó érzékkel emeli ki azokat a fontosabb momentumokat Tolkien életéből, amelyek segíthetik munkássága mélyebb megértését, és mindezeket ráadásul egy kitűnően felépített, koherens történetbe szervezve.
Azáltal pedig, hogy nagyon szépen felvázolja A Gyűrűk Ura – és általában a Középfölde-mitológia – életrajzi kontextusát, a képregény rávezeti a rajongókat egy újabb tartalmi réteg feltárására a Tolkien műveiben. Ennek ismeretében tehát már némileg más szemmel fogja (újra)olvasni az ember a kedvenc regényeit.
Ugyanakkor ez a Tolkien-képregény nemcsak mint amolyan kiegészítő háttéranyag érdekes, hanem saját jogán is. Részben azért, mert a T.C.B.S. (azaz Tea Club, Barrowian Society) nevű társaságot szervező, egymást támogató barátok története kifejezetten megindító, részben pedig mert olyan üzenet rejlik benne, amely valójában túlmutat magán az írón és munkásságán. Amint megértjük a kötet címének tényleges jelentését, egyértelművé válik, hogy egy olyanfajta művészi hitvallást és életfelfogást közvetít, ami nemcsak megértésre vár, hanem követendő példaként kínálkozik az olvasó számára.
Azoknak is érdemes fellapozni a kötetet, akik esetleg valamennyire már ismerik Tolkien életét. Hiszen még ha esetleg nem is találnának benne számukra újdonságnak számító részleteket, a remek képi megjelenítés mindenképpen hozzáad az elmesélt történethez. Egészen más élmény ilyen formában olvasni az íróról, mintha fellapoznánk egy szimpla életrajzot. A Fény a sötétségben ugyanis tökéletesen kihasználja a médium eszköztárát, és szinte filmszerűen vezet végig minket a cselekményen. Tömörítő, vázlatos stílusához jól illik a realizmus helyett inkább szimbolikusságra, a hangulatok érzékeltetésére törekvő illusztrációk stílusa.
A Tolkien: Fény a sötétségben megvásárolható kedvezményesen a Multiverzum Kiadó webshopjában.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
