Az Ezerfejű Története egy igen vaskos tartalommal jelentkező, sokfelé kacsintgató képregény, de szerencsére a készítők tudják, mit kezdjenek az ötleteikben lakó potenciállal. Képregénykritika.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezer dologról lehetne mesélni
Képzeld el, mi lenne ha a különféle mitológiai alakok egyszer csak megjelennének a mi világunkban, és kiderülne: mindig is léteztek, és most fel is vállalják ezt. Mihez kezdenének velük az emberek? Mi lenne a válaszunk? És ami szintén fontos kérdés: a szörnyek miként viszonyulnának ezek után az emberekhez? Egységes lenne az álláspontjuk? És hogyan éltek lelepleződésük előtt a különféle történelmi korokban?
Rédei Viktória és Gyuricza Márta nagy fába vágták fejszéjüket. Egy hatalmas, sok-sok fejezetből álló képregényuniverzumot igyekeznek megalkotni a szemünk előtt. Teszik mindezt ráadásul nulla kiadói támogatással, privát kiadványként, magánpénzből és némi támogatói adományból.
Innen lehet nagyot esni, mondhatnánk. Tévúton jár azonban, aki szerint Az Ezerfejű Történetét könnyedén le lehetne söpörni az asztalról.
HIRDETÉS
Ezer módon szórakoztat
Rédeiék története persze nem teljesen eredeti (csak hogy egy nagyon hasonló tematikával zsonglőrködő, híres alkotót idecitáljunk: Neil Gaiman), de azért bőven van benne kraft. Az első kötetben, A vadászban (egy előzmény és egy ide átvezető rész már megjelent az Alig Használt Képregények antológiában) először kapunk egy rövid bevezetést, ahol a készítők egymás után csapják le a jópofábbnál jópofább labdákat a megújult világgal kapcsolatban. Például az igazi boszorkányok bocsánatot követelnek az egyháztól az üldözésekért.
Az alkotók azonban tudják, hogy nem elég bemutatni a világot, épkézláb, érdekes karaktereket is kell teremteniük, akikkel azonosulhat az olvasó. Akik által bejárhatja ezt a fantáziaföldet.
Így aztán a prológust követően elindul egy személyes, meglehetősen drámai történet Theo Rosveinnel, a főhőssel, akinek elbeszélésében megismerhetjük, mi késztette arra, hogy vámpírokra vadásszon. És persze a sztori szempontjából fontos vámpíralakokat is megismerhetjük. Az Ezerfejű Története tehát rendkívüli személyességgel, átgondoltan, strukturált módon igyekszik egyre mélyebbre vinni az olvasót a világába.
Mindehhez pedig egy olyan vizualitás társul, amelyet túlzás nélkül nevezhetünk az utóbbi évek magyar képregényei közül az egyik legkifinomultabbnak, legemlékezetesebbnek. Ide is muszáj hoznunk egy nemzetközi nevet, méghozzá Frank Millerét, aki hasonlóan zseniálisan, letisztult eleganciával húzta a ceruzát – hogy aztán az ezredforduló után fura krikszkrakszokkal álljon elő (Xerxes), de ez most nem ide tartozik. Az Ezerfejű rajzolója, Gyuricza is egyszerűen felépített figurákkal dolgozik, de azok nagyszerűen állnak helyt minden helyzetben, legyen szó érzelmes párbeszédekről, akciókról vagy éppen visszaemlékezésekről. A fekete-fehér oldalakba pedig olykor – attól függően, mikor melyik karakter lép fel éppen – színes formák is társulnak, amelyek még erősebbé teszik a látványt.
Más jelei is vannak annak, hogy a “teremtők” bizony komolyan vették a ”teremtményüket”.
A kötet végén a történet még alaposabb megértéséhez is használható extra információkat kapunk a mitológiai lényekről (jelen részben a vámpírokról). Ezek az infók pedig a humort sem mellőzik – megtudhatjuk például, hogy van, ami a közhiedelemmel ellentétben nem hatásos ellenük, de legalább meglepődnek tőle, és hát végülis ezt is ki lehet használni. Gyönyörűen egészíti ki a kiadványt a hozzá készített Sketchbook is, amelyben kimaradt oldalakat, elképzeléseket osztanak meg velünk a készítők. Mindebből is látszik, hogy rengeteg elképzelésük volt, és ügyesen szelektáltak a végső változathoz.
Akár ezerszer is leírnánk
Sokszor elmondjuk, hogy fázunk a maratoni hosszúságot előirányzó hazai képregénysorozatoktól. Egyéb elfoglaltság mellett ki tudja megmondani, hogy végig tudják-e vinni az eredeti elképzeléseiket az alkotók. Nincs ez másként Az Ezerfejű Története esetében sem, amelyet majd szétfeszítenek az ambíciók. Ám egyelőre minden rendben a fedélzeten: a történet öles léptekkel halad, hiszen Rosvein gyermekkorába nemhogy belekezdtek, az első kötetben már le is zárták ezt a szakaszt. Tavasszal pedig érkezik a következő rész. Nagyon reméljük, hogy még hosszú-hosszú ideig, azaz a történet lezárásáig beszámolhatunk a kötetek érkezéséről – és fürödhetünk zsenialitásukban.
Az Ezerfejű Története kötetei a készítők oldalán megrendelhetők.
