Végig sétálnál a hírességek sétányán anélkül, hogy el kelljen utaznod Hollywoodig? Esetleg találkoznál néhány híres királyunkkal, vagy fotókat készítenél kedvenc színészeiddel, híres politikusokkal és az angol királynővel? Akkor tökéletes lehetőséget nyújthat a budapesti Madame Tussauds kiállítás.
A Madame Tussauds kiállítás 1835-ben indult útjára Londonban, egy francia viaszművész, Marie Tussaud munkáiból. A művésznő néhány eredeti alkotása még ma is létezik, és megtekinthető a londoni múzeumban, de a legtöbb viaszszobra sajnos 1925-ben elpusztult, mikor tűz ütött ki az épületben, és továbbiak vesztek oda a második világháború német bombázásai miatt. 1970-ben, Amszterdamban megnyílt az első kontinentális múzeum is, amit azóta a világ számos városában követtek kiállítások: New York, Berlin és Tokió is beállt a sorba, hogy csak néhány példát említsünk. A Madame Tussauds beépült a popkultúrába, és mostanra már filmektől kezdve az Assassin’s Creed játékokig szinte bárhol hallhatunk a viaszbábos kiállításról. A tárlat változatos – hírességek, történelmi személyek, fontos jelenetek tekinthetőek meg az élethű szobrokon, a nemzetközi alakok mellett az adott ország saját meghatározó vezetőinek, vagy kedvenc celebjeinek is helyet szorítva.
Idén május 25-től már Budapesten is megnyílik a Madame Tussauds kiállítás: a Deák Ferenc tér mellett, könnyen megközelíthető helyen, a Palazzo Dorottyában látogathatjuk meg.
Az ajtón belépve, már a portánál rögtön Bud Spencer alakja fogad, ahogy pedig elérjük magát a kiállítást először egy a fővárosunk képét idéző folyosóra jutunk. Itt Colombo, Ariana Grande és Marilyn Monroe alakjai várnak ránk, miközben a háttérben éppen King Kong rohanja le a várost a fali vetítésen. Első ránézésre a budapesti Madame Tussauds kifejezetten kicsinek tűnik, a látszat azonban csal – ahogy egyre beljebb megyünk, valahogy nem fogynak a helyiségek, újabb és újabb ajtók és szobrok várnak, és egy órát még akkor is eltölthetünk a kiállításon, ha nem akarunk mélyebben belemerülni az egyes viaszszobrok történetébe, nem vonz minket a fotózkodás, vagy az interaktív játékok.
Mert mindezekre bőven jut lehetőség. A Madame Tussauds kiállítás különösen kedvez azoknak, akik szívesen előveszik a telefonjukat egy-egy selfie-re. Az összes helyiségben szabadon lehet fotózni, sok pad, akár megrendezett helyszín is van, ahol remek emlékek készülhetnek. A látogató beállhat a saját hollywoodi csillaga mögé vagy leülhet Petőfi társaságában a Pilvax kávéházba, ha szeretné megörökíteni a látogatását. Emellett akadnak szavazások, játékok, VR szemüveg és boxkesztyű, sőt, egy írógépre emlékeztető számítógép is, ahol a mesterséges intelligencia a begépelt szavakra forradalmi verset költ. A viaszbábuk csodálata mellett könnyedebb szórakozásra is lehetőségünk adódik – a fiatalabb korosztálynak ez talán kevés, de a felnőtteknek, kamaszoknak már tökéletes. Ha pedig valaki nem sajnál egy kis extra pénzt, az utolsó terem inkább a technikai bemutatóra helyezi a hangsúlyt, és a szobrok készítési folyamatának megtekintése mellett akár saját viasz kézzel is hazamehet.
A szobrok maguk részletesen kidolgozottak és élethűek, méltók a Madame Tussauds kiállítás nevéhez. Ez különösen igaz a ma is élő hírességek képmásaira, akiknél bőven volt fotó és videóanyag, amire alapozhattak. A történelmi személyek, mint Széchenyi István és Sissi már sokkal kevésbé tűnnek élőnek, a festmények alapján valószínűleg sokkal nehezebb volt egy tényleg emberinek ható báb megalkotása, de látszik, hogy a művészek rengeteg energiát fektettek az elkészítésükbe.
Ha nem is érik el a ma élő emberekről mintázott szobrok szintjét, mindegyik igényes, és maga módján gyönyörű.
Külön ki kell emelni a háttereket és beállításokat, mert mindegyik szobor része egyfajta háromdimenziós képnek, amibe a látogató besétálhat – esetenként meg külön zene is csendül fel, ahogy elég közel ér, megváltoznak a fények. A leírások rövidek, lényegretörőek, de idézetekkel gazdagítottak, ráadásul a QR kódokat is jól használják – ha beolvassuk őket, a Madame Tussauds kiállítás weboldalán részletesebb életrajzok, érdekességek várnak az összes személyről. Talán az egyetlen komoly probléma a leírásokkal, hogy olyannyira el akarták kerülni, hogy belezavarjanak a látványba, hogy sokszor nehéz is megtalálni őket – egészen elrejtőznek a szobrok árnyékában, a szélső falakon, és ez a kiállítás ismeretterjesztő oldalát rontja. Persze, a legtöbb megjelenített alakot úgyis ismerjük, de zavaró tud lenni, ha hosszan keresgélünk egy nevet vagy életrajzot. Ugyanez a probléma fennállt a fontos tárgyaknál is – sok esetben egy-egy kiegészítő, egy kard, egy korona is megérdemelt volna egy rövid leírást, de a táblán csak magának a szobornak jutott hely.
Szintén kicsit elveszett az egyensúly a magyar és külföldi hírességek között. Míg a sportszekción tényleg fontos nevek (Puskás, Papp, vagy Hosszú Katinka) jelentek meg, Freddie Mercury-vel szemben Zámbó Jimmy, vagy a Lady Gaga mellé állított Palvin Barbi kicsit rontják a Madame Tussauds kiállítás varázsát. Ezzel szemben rengeteg fontos magyar tudós, akár Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert, Rubik Ernő, esetleg Wigner Jenő vagy Teller Ede kimaradtak a sorból. Rengeteg fontos és értékes történelmi személyiségünk volt, akik megérdemelték volna, hogy megemlékezzen róluk egy-egy viaszbábu, de a hangsúly kicsit eltolódott.
A budapesti Madame Tussauds egyelőre talán nem ér az eredeti, vagy a más világvárosokban nyílt szoborkiállítások nyomába, de szórakoztató, látványos élmény.
Igényes tárlat, szép környezet, és néhány ötletes kiegészítés gondoskodik róla, hogy másfél órára igazán jól szórakozzon a látogató.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
