HIRDETÉS

HIRDETÉS

Képregény

Idén ezek a képregények versenyeznek az Alfabéta-díjért

Bár a koronavírusjárvány miatt elhalasztásra került a 16. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, az esemény szakmai díja, az Alfabéta-díj nem marad el teljesen. Március 16-án az ötfős zsűri kihirdette, hogy „kép-regény” kategóriában a 24 nevezettből mely 5 magyar képregényt tartották a tavalyi év legjobbjainak. A Roboraptor képregényrovata bevizsgálta az erősnek ígérkező mezőnyt.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Kálmán Áron: Csontváry

A Csontváry bár Csontváry Koszka Tivadar művészeti életét mutatja be, inkább nevezhető vizuális utazásnak, mint történetközpontú képregénynek. A sokszor kísérletező ábrázolás mód hitelesen megidézi Csontváry legismertebb festményeit – mint például az elmaradhatatlan Magányos cédrust -, Kálmán Áron ötletes panelvezetése pedig a művészi utazás absztraktságát ragadja meg – mondhatni – realisztikusan. Témájából még lenne mit kihozni, de ha az alkotás képregényes megjelenítéseként tekintünk a Csontváryra, akkor keresve se találhatnánk ennél ötletesebbet a magyar képregények között. A képregényről bővebben Hári Dániel írásából lehet olvasni. (Scheirich Zsófia)

Önként vonult a művészet száműzetésébe, most képregény készült róla

HIRDETÉS

Kiss Ferenc – Sarlós Endre- Sváb József-Szendrei Tibor-Tebeli Szabolcs: Seuso mozaik

A Seuso-kincsek Magyarországra kerülésének, fikciós elemekkel jelentősen átszőtt története négy, úgynevezett mozaikdarabban  elevenedik meg. Gyöngy Balázs ötletének és Kiss Ferenc kutatómunkájának köszönhetően végül egy történelmi korokon átívelő konteókra és tényekre egyaránt építő elbeszélés bontakozik ki a 68 oldalas képregényben, melyben a főszereplők maguk a Seuso-kincsek. Természetesen ettől függetlenül mindegyik mozaikdarabnak megvan a maga főhőse, akikkel olvasóként azonosulni tudunk, de éppen emiatt maguk a kincsek némileg háttérbe is kerülnek. Kissnek persze éppen ez volt a célja: bemutatni, hogy a kincsek puszta létezésükkel hogyan befolyásolták emberek életét a késő római kórtól a II. világháborún és a gulyáskommunizmus évtizedein keresztül. Ez a törekvés viszont csak részben sikerül, köszönhetően annak, hogy az egyes fejezetek aránytalanul hosszúak vagy rövidek. A rövideknél nem jut elég idő egy-egy karakter alapos megismerésére, vagy megkedvelésére, a hosszabb fejezeteknél pedig annyira sűrű a történet, hogy az olvasó hajlamos elveszni benne. A kötet egyik különlegessége, hogy ahány fejezet, annyi rajzoló jegyzi a kiadványt. Eltérő stílusuk viszont inkább bontja az egységet, mint érdekessé teszi. Kiss viszont szerencsére törekedett arra, hogy az egyes fejezetek hangulatát ne csak a rajzok, hanem leíró részek nyelvezete, a szereplők szóhasználata is megidézze. Mindenképp érdekes nyelvi kísérlet, még ha olykor ki is zökkenti az olvasót. Hogy mi a valóság és fikció, azt nehéz lenne megmondani háttértudás nélkül, a történet mindenesetre fordulatos és komplex annyira, hogy ebben a formában is hiteles marad. Érdekes olvasmány a Seuso mozaik, egyrészt mert egy, a közérdeklődés szempontjából periférián lévő dolgot tematizál, ami bátor dolog, másfelől mindegyik mozaikdarab hűen tükrözi azt a történelmi időszakot, amiről szól. (Zsótér Indi Dániel)

Mészáros János – Németh Levente: Királyok és keresztek 2: Canes et lupi

A fiatal magyar királyság politikai lavírozásait bemutató Királyok és keresztek első kötetéről szóló kritikámban azt írtam, hogy a képregény amolyan magyar történelmi Trónok harca. A második, Kutyák és farkasok című füzeten ugyanúgy érződik a népszerű fantasy hatása. Mészáros János és Németh Levente ezúttal a trónörökös Imre herceg személyét helyezi a középpontba, a kötet a sztorija így tehát inkább egy karakterdráma. Ebből fakadóan elég kevés az akció és a nagy, részletgazdag illusztráció, amelyek az első részt igazán élvezetessé tették – de azért ezúttal is van miben gyönyörködni.

Szövegek tekintetében szerencsére sikerült túllépni az előző kötet hibáin

és most a párbeszédek jóval természetesebbnek hatnak, bár itt-ott kicsit még érezni egy kis történelemkönyv-jelleget. Talán annyi a kötet hibája, hogy nem igazán halad sokat benne a történet. Nem túl fontos részeknél időzik sokat, miközben vannak rejtélyes mellékszálak, amiknek még nincs idejük kibontakozni. Ez leginkább csak egy átkötő epizód a nagy átívelő sztoriban, de mindenképp felkelti az érdeklődést a folytatás iránt. (Barna Benedek)

Trónok harca a magyar ugaron

Maria Surducan – Benczédi Anna Júlia: Vízitündér 1.

Maria Surducan és Benczédi Anna műve eredetileg webcomic-ként kezdte pályafutását, majd a román HAC! (Harap Alb Continuă – Fehér Szerecsen folytatódik!) 20-26. számaiban jelent meg először nyomtatott formában. A Harap Alb, azaz a Fehér szerecsen egy 1877-ben íródott, szimbolikus elemekkel tarkított mese. Ezért aztán nem meglepő, hogy a HAC! klasszikus meséket gondol újra, folytat vagy előzményeket gyárt hozzájuk. A Vízitündér a Surducan által korábban már feldolgozott, sárkányokkal, királylányokat megmentő legkisebb királyfival és annak irigy testvéreivel operáló Prislea vitéz és az aranyalmák című történet egyfajta előzménye. A képregényben szépséges vízitündérek védelmezik a természet kincseit, ám egy nap az egyikük beleszeret egy emberbe, és úgy dönt, vele éli le életét. Benczédi Anna gyönyörű, kékes-zöldes árnyalatokban pompázó képi világa remekül adja vissza a vadon misztikus hangulatát, miközben egy igen fajsúlyos történetet követhetünk végig a természet és az ember terhes kapcsolatáról, amibe talán már soha nem költözik béke, megnyugvás. (Szente Ádám)

Lakatos Botond: Gilisztalázadás

Gilisztalázadás konfliktusa az állatbarát Tóbiás és az Árnyék nevű macska között robban ki. Árnyék képmutatónak tartja, hogy bár a kisfiú minden állaton segíteni akar, őt mégis megcsúzlizná, mivel néha-néha madarakra vadászik.

Egyszer te vadászol, aztán meg téged vadásznak, így megy ez!

– mondja Árnyék a kisfiúnak, utalva rá, hogy az állatvilágban nincsenek jók, vagy rosszak, elég csak megnézni Tóbiás madár cimboráit, akiket annyira véd: épp mészárszéket rendeznek egy giliszta-tüntetésen. A kukacok azt akarják kivívni ugyanis, hogy ember és giliszta ugyanúgy használhassa a földet, hogy az ember ne szorítsa ki őket természetes élőhelyükről, ezért felvonulást szerveznek a városban.  A madarak számára pedig olyan élelemforrási lehetőség ez, amit hülyék lennének kihagyni.  Lakatos Botond képregénye rendkívül összetetten mesél arról a problémáról, hogy mi, emberek a különböző állatokat, milyen alá-fölérendeltségi viszonyban látjuk a természetben vagy közvetlen közelünkben. A macska madarat, a madár gilisztát, a giliszta földet szeretne enni, a földre viszont az embereknek van szüksége. Kinek van igaza? (Zsótér Indi Dániel)

Egy pofátlan macska, egy vérengző madár, a lázadó giliszták és az ember, aki csak értetlenkedik

Az esetleges további („extra”) Alfabéta-díjakról a teljes zsűri fog dönteni.