Képregény

Az olasz Indiana Jones elképesztő kalandjai

A GooBo Kiadó hatodik Bonelli-kötetében egy igazi legendát hoz el a hazai olvasóknak: a rettenthetetlen kalandort és felfedezőt, a tökéletes arcélű és makulátlan jellemű Martin Mystère-t.

Minden titok felderítője, Martin Mystère az olaszok Pókembere: hazájában legalább akkora népszerűségnek örvend, mint a hálószövő Amerikában. A Bonelli Kiadón belül olyan figurákkal említhető egy lapon, mint például a már itthon is szép karriert befutó Dylan Dog, akivel egyébként közös univerzumban léteznek, és crossoverük is van. 1982 óta futó képregénysorozata rengeteg helyen megjelent, az USA-ban például a Dark Horse forgalmazta egy ideig. Óriási hírnevének köszönhetően egy könyvsorozat, egy videojáték és egy – az alapanyagot egyébként meglehetősen lazán kezelő – animációs széria is megjelent a főszereplésével.

Alfredo Castelli, a figura kitalálója nem sokat teketóriázik az első számban. Martin egyik barátjával kezd, aki elképesztő felfedezésre bukkan Görögországban. A férfit két rejtélyes személy hamar lapátra teszi, de előtte még üzen egyet barátjának, aki elindul, hogy felgöngyölítse az ügyet.

A Martin Mystère egy Indiana Jones-filmeket idéző nagybetűs KALAND, ősi sírhelyekkel, furfangos csapdákkal, egzotikus tájakkal, vonzó nőkkel, na és persze egy világméretű összeesküvéssel a háttérben.

Mindehhez még jön egy neandervölgyi ősember kinézetű figura, aki hősünk egyik legjobb barátja és társa a bajban, – beszédstílusa miatt kicsit Chewbacca-ra hajaz – és egy menő, spéci pisztoly, amivel stílusosan lehet kimenekülni a bajból. A Bonellik hagyományos, fekete-fehér, letisztult, gördülékeny rajzstílusa pedig kíválóan passzol ehhez a kalandfilm-jellegű sztorihoz. A kiadvány tehát fantasztikusan hozza a műfajra jellemző hangulatot, viszont ez még nem minden!

A képregény legfőbb erőssége az ügyesen kigondolt protagonista és az a magvas társadalmi igazság, amit kíméletlenül ad az olvasó tudtára.

Noha Martin egy igazi tökös csávó, akinek jobbhorgainál csak a beszólásai keményebbek, Castelli nem rest karaktere férfiasságat pellengérre állítani. Martin kétszer is majdnem otthagyja a fogát akciója során, és egy ajtó kinyitásával is gondja támad. Viccesen meg is jegyzi, hogy az iroda helyett inkább a konditeremben kéne többet tartózkodnia.

Az iróniában alaposan megforgatott főhős legfőbb ellenségei a rejtélyes fekete ruhások, akik egyáltalán nem olyan jó fejek, mint a Sötét zsarukban. Egyetlen feladatuk van: mindent, amit Mystère feltár, el kell pusztítaniuk, hiszen – állításuk szerint – a különféle régészeti, tudományos felfedezések olyan pályára állíthatják a világot, ami nem kedvezne az aktuális gazdasági-hatalmi berendezkedésnek.

Ez a szituáció manapság is releváns, hiszen az igazságot elfedő óriási médiabirodalmak és propagandagépezetek ma sem álltak le, sőt, még csak most kapcsoltak magasabb fokozatba.

A fekete ruhások olybá tűnnek, mint a klímaváltozást tagadó trumpisták, vagy mint a csernobili nukleáris katasztrófában való kormányzati felelősséget elmaszatolni akaró exszovjet putyinisták, akik a népszerű amerikai sorozatban foglaltakat hamisnak állítják be, és megrendezik a saját verziójukat. A Martin Mystère – műfajához híven – megadja a felfedezés örömét, és közben nyílt politikai-társadalmi állásfoglalást is végrehajt: hitet tesz az igazság mellett és közben tulajdonképpen egy korát megelőző fake news elleni kiállásként is értelmezhető.

A Titokzatos fekete ruhások alcímet viselő első szám, amellett, hogy önmagában is kiváló szórakozást nyújt, remek ízelítőt ad abból, mi várható a jövőbeli kalandokban. Reméljük, hogy Martin Mystère itthon is megtalálja a közönségét, mivel nagyon jó lenne még több történetet olvasni a főszereplésével.

8 /10 raptor

Martin Mystère 1. – Titokzatos fekete ruhások

Martin Mystère 1 - Os Homens de Negro

Szerző: Alfredo Castelli
Műfaj: kaland
Kiadás: GooBo, 2019
Rajzoló: Giancarlo Alessandrini
Fordító: Koszoru Péter
Oldalszám: 96

editor
Régóta írok mindenféle geekségről, de főleg horrorfilmekről és képregényekről. Emellett a Raptor vizuális megjelenéséért is sokat teszek (más földtörténeti korokban grafikus vagyok), így ha valami menő grafikába botlasz az oldalon, azt valószínűleg én követtem el.