Az 1848-as szabadságharc, nem meglepő módon, számos filmes és irodalmi feldolgozást élt már meg, és – bár kis számban-, de még a magyar képregényes emlékezetben is megjelenik. Gyűjtés következik.
Filmek közül az 1953-as Föltámadott a tenger, és az 1964-es Kőszívű ember fiai (mely ráadásul regényadaptáció) a legismertebb feldolgozásai a témának, de nemrég éppen a Guerilla című új magyar film foglalkozott a szabadságharc rövidtávú következményeivel. Irodalmi fronton már nehezebb lenne emlékezeteset mondani, mivel – bár számtalan dokumentumregény és tanulmánykötet foglalkozik az időszakkal – Fehér Béla: Kossuthkiflijén, és a fentebb említett Kőszívű ember fiain kívül kevés népszerű regényt találunk.
Bár nem törvényszerű, hogy úgy en bloc a művészet minden nagyobb történelmi helyzetet feldolgozzon, jellemző, hogy többek közötta trianoni békediktátum, vagy a don-kanyari ütközet olyan máig velünk élő traumák, melyek feldolgozásában pl. a filmszakma egyáltalán nem jár élen. Az irodalom persze ezekkel is foglalkozik, ha máshogy nem is, de a már fentebb emlegetett dokumentumregényekben és tanulmánykötetekben mindenképpen. Ennek elsősorban talán érzelmi okai vannak, melyből a különböző oldalak először politikai, majd financiális, végül pedig szükségességi kérdést csináltak az évek során, rengeteg feldolgozási lehetőségtől fosztva meg a közönséget, és a magyar történelmi emlékezetet. Jó példa erre a tavaly novemberben lezajlott csörte a történelmi filmek körül.
Éppen ezért furcsa, hogy pont egy olyan, a kollektív emlékezetben egységesen tragédiaként számontartott, de oldalfüggetlen témából készül meglepően kevés képregényes feldolgozás, mint a dicsőséges bukás, az 1848-as szabadságharc tragédiája.
Hazánkban kifejezetten nagy hagyománya volt a rendszerváltás előtt az adaptációs és történelmi képregényeknek. Fazekas Attila például még mindig csinálja a Botond Magazint. Az 1848-as szabadságharc időszakáról azonban nem sok olyan kiemelkedő irodalmi mű született, amit érdemes lett volna adaptálni képregényre. A jelenségről így ír Verebics János képregényrajzoló:
Korcsmáros Pál A kőszívű ember fiaiból készült adaptációján, s Fazekas Attila egy, a március 15-i események krónikáját bemutató munkáján kívül inkább csak Podmaniczki Ferenc és Esztergomi László nevéhez köthetők – általam is ismert – „48-as képregények” – még Zórád életművét is „nagyítóval kell átkutatni”, hogy ebből a korból származót találjunk.
Bár valóban csekély számú 48-as képregénnyel rendelkezik a magyar képregényes emlékezet, összességében viszont elmondható, hogy az ismert események alapos dokumentálásán kívül találkozunk sci-fis, kalandregényes, oktató és antológia jellegű kiadványokkal. Szerencsére ezek a mai napig elérhetőek digitális, vagy rendelhető változatban.
Jókai Mór, Korcsmáros Pál – A kőszívű ember fiai, Képes Kiadó, 2007Korcsmáros Pál, Jókai Mór és a magyar irodalom, alighanem egyik legismertebb művét, a 48-49-es szabadságharcnak emléket állító, Baradlay család történet 64 oldalban dolgozta fel. A regény 1869-ban jelent meg, a csatákban, harcokban gazdag képregény pedig kilencven évvel később, 1959-ben válhatott képregénnyé, 2007-es újrakiadásáról a Képes Kiadó gondoskodott.
Korcsmáros egy másik 48-as vonatkozású, kevésbé ismert képregénye az 1956-9s Szabadság magazinban jelent meg és Noszlopy Gáspárról szólt, aki eredetileg “honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja” volt. Noszlopy történetét Zorád Ernő is feldolgozta Cs. Horváth Tibor saját története alapján a Pajtás magazin lapjain.
Kasza Magdolna, Magyar Sándor: Egy hadsereg a semmiből, a honvédség megszületése, Külföldi Magyar Cserkészszövetség, 2007A kiadvány elsősorban egy munkafüzet iskolás gyerekek számára, hosszú és olvasmányos leírásokkal a 48-as harcok fontosabb állomásairól. Ennek a végén helyezedik el egy hatoldalas képregény, mely egészen 1947-től, a 49-es világosi fegyverletételig meséli el tömören és lényegretörően a szabadságharc két évét.
A képregényt itt lehet elolvasni, a kiadvány legalján.
Ács „Emtrex” Zsolt: Petőfi Sándor és a gyilkos robotok a jövőbőlA kiadvány 2012-ben jelent meg a Random virtuális képregénymagazin felületén. Alkotója Ács „Emtrex” Zsolt, egy interjúban elmondta, hogy a kiadványt mindössze egy hónap alatt hozta össze, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy abban az évben, március 15-re jelenjen meg. A képregény egy szarkasztikus humorral enyhén átszőtt, kortárs kikacsintásokkal is jól operáló, sűrű, jól összeszedett montázsban mutatja be a 48-as eseményeket a Pilvax-tól egészen Petőfi eltűnésének napjáig. Utóbbi viszont egyáltalán nem ott ér véget, ahol a történelemkönyvek.
A képregényt itt lehet elolvasni.
Sarlós Endre: Fel, fel vitézek…, 2018Sarlós Endre talán kevéssé ismert a mai magyar mainstream képregényrajongók előtt, pedig napjainkig fontos munkát végez: magyar történelmi eseményeket örökít meg képregényes formában 1962 óta – pl. Trianonról – melyeknek nem csak rajzolója, hanem írója is általában. Sajátos, festett képeiről jól felismerhető, képregényeinek időigényessége ellenére a képregénydb szerint legalább 27 saját, és több a Füles magazinban megjelent története van. Tavaly a Szigetvári Várbaráti Kör felkérésére készített el Fel, fel vitézek… című képregényét, melyben epizódokat mutat be a szabadságharc eseményeiből.
A képregénybe itt lehet belenézni.
Hámori Gabriella, Petőfi Sándor:Magyar vagyok című verselőadásával kívánunk emlékezetben gazdag március 15.-ét mindenkinek!
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
