Május 4-e jeles nap a Star Wars-rajongók körében. Ezen a napon ugyanis minden sith és jedi-lovag, fejvadász, lázadó vagy birodalmi erő félreteszi nézeteltéréseit és egy dologra koncentrál: a franchise szeretetének méltó kifejezésére! Így tettünk mi is a blogon, visszaemlékezünk miért is szerettük meg annyira a Star Wars-t! MAY THE 4TH BE WITH YOU!
„Az SW személyes vonatkozásairól konkrétan tudnék egy regényt is írni, de most csak egy sűrített vallomást tennék: az unokatesóméknak megvolt a díszdobozos felújított kiadás VHS-en. Tehát szerencsére az eredeti trilógiával kezdtem, de sajnos nem az eredeti változattal. Akkoriban úgy videóztunk, hogy annyit néztünk egy filmből, amennyit vendégségben voltunk, szóval biztos, hogy részletekben láttam a filmeket, és néhány jelenetet sokszor, néhányat kevesebbszer. Az „én vagyok az apád” mondatra lehet, hogy azért nem emlékszem, mert az egyik unokatesóm úgy promózta be a filmet, hogy: „ez az a rész, amiben kiderül, hogy Luke apja Vader.” Voltam a Sötét Nagyúr általános iskolai farsangon, gyűjtöttem minden megfizethető figurát, matricát (és csomó olyasmit is, amit ma már nem tartok megfizethetőnek – Boba Fett szobrot, AT-AT Legót), az Expanded Universe tette ki a könyves és képregényes olvasmánylistám nagy részét, és SW-témájú jelmezes házibulit is rendeztem, ahol ismertettem a legújabb pletykákat a harmadik rész történetéről. A II. epizód volt egyébként az első film, amit moziban láttam, és felső tagozatban az első honlapom is egy Csillagok háborújás Gportal volt! Ekkoriban a Battlefronttal és a Starwars.hu fórumával töltöttem a szabadidőmet, és megcsináltam az első videóimat – Windows Movie Makerben, gifekből. Arról ábrándoztam a Zahn-, Anderson- és Crispin-trilógiákat és a Republic képregényeket olvasva, hogy egy szép napon én is rendezhetek majd Star Wars-t. Valahonnan innen ered, hogy filmrendezőnek tanulok azóta is, és habár továbbra is egy messzi-messzi galaxis a Lucasfilm, de JJ Abrams (és Antal Nimród Predators-os) példája mutatja, hogy milyen messzire juthatnak rajongók is.” – Konkol Máté

„A régi trilógia megvolt otthon még díszdobozos kiadásban is, így mindig úgy tűnt nekem, mint a szüleink generációjának nagy becsben tartott kincse, amihez fel kell nőni. Az új trilógia pedig olyan családi moziélményt adott, amivel összekapcsolódtak a viták és találgatások. A Star Wars-filmek nekem mindig az otthonosságot és a családi együttléteket jelentik, mozizást, maratonokat, hosszú kibeszéléseket. Közösen szeretni valamit.” – Koós Anna

„A SW világával 11-12 éves koromban ismerkedtem meg. Akkor ugyan még nem fogtam fel filmtörténeti jelentőségét de annyi leesett, hogy ez kicsit menőbb mint bármi amit addig láttam. Annyira imádtam, hogy elloptam a húgom Ken babáját, befestettem a haját szőkés-barnára, a kezébe pedig foszforeszkáló festékkel bevont hurkapálcából készítettem fénykardot. Így lett egy barbie-baba méretű Luke Skywalkerem és emiatt hihetetlen menő voltam a suliban. Ja és néhány évvel ezelőtt készítettem egy rövid doksit a magyar SW rajongókról.” – Zsótér Indi Dániel
„A Csillagok háborúja az egyik első filmélményem. 6 vagy 7 éves lehettem, amikor apámmal megnéztük moziban, és ugyanaz a libabőr volt rajtam akkor is, mint néhány hete, az új SW-trailer érkeztekor. Fakadóan abból, hogy Ukrajnában nőttem fel, a filmet orosz hangalámondással néztem végig, és alig értettem belőle valamit. Apám persze folyamatosan fordított egy-egy részt a film közben, a mögöttünk, mellettünk ülők nagy-nagy örömére. Emlékszem, még sokáig beszélgettünk róla, hogyan lehetnék én is Jedi, és az esti elalvás előtt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek gondozásában megjelent regényváltozatból olvasott szemelvényeket.” – Muchichka László
„Számomra a Star Wars tulajdonképpen A Birodalom visszavág szinonimája. Hogy miért? Természetesen nemcsak azért, mert az V. epizód messze kiemelkedik a saga összes felvonása közül, de azért is, mert jómagam annak idején azt láttam először. Ráadásul németül! Arról speciel már fogalmam sincs, hogy ez hány tizen- vagy huszonévvel ezelőtt történt, illetve az is csupán dereng, hogy a Pro 7 jóvoltából estem át az SW-keresztségen, de magára a rácsodálkozásra és az ‘elsőlátásraszerelem’ effektusra tisztán emlékszem. Utóbbinál csupán a Vader karaktere iránt azon nyomban kialakuló határtalan rajongást éltem meg elsöprőbbnek, pedig gondolhatjátok, hogy a számomra totál érthetetlen deutsche szinkron még a magyarnak sem ért a közelébe, nemhogy James Earl Jones mesteri előadásának. Azóta persze abszolváltam a trilógia többi részét is (nem kevésszer), de nálam sem az Új remény, sem A Jedi visszatér – az előzmény-installációk meg pláne – nem érhetnek minden idők legtökéletesebb sci-fijének a nyomába.” – Keresztesi Ferenc
„5 vagy 6 éves lehettem, amikor apukám sorban hordott haza mindenféle másolt videókazettákat. Ha jól emlékszem szinte egy hétvége alatt került terítékre a Star Wars IV. a 2001 Űrodüsszeia, és az Alien is (utóbbinak csak az elejét nézhettem meg legális körülmények között). Erős és meghatározó időszak volt a kulturális fejlődésemben. A Csillagok háborúját végül egy idő után már szinte havi rendszerességgel kellett kölcsönkérni miattam. Szerencsés év következett, mert ekkor adták ki az eredeti trilógiát még a digitális felújítás előtt, THX hanggal, rövid időn belül a polcomra kerültek végre a saját példányok (persze szépen sorjában). Ekkortájt legalább egy évig játsztottam a Rebel II.-vel PC-n, ami egyike volt az első számítógépes játékoknak is, amik elém kerültek.” – Benkó Tamás
„Nehéz kifejteni, hogy miért szeretem a Star Wars-t, tekintve, hogy én vagyok a szerkesztőség azon tagja, aki NEM szereti. Természetesen süldő gyermekkoromban én is oda meg vissza voltam, miután édesapám elvitt a 6. rész digitálisan felújított változatára és Hollósi Frigyes szuper Darth Vader-szuszogása beleéget a hallójárataimba. Ha ez nem lenne elég, lőttek nekem a búcsúban egy fröccsöntött műanyagból készült fénykardot is, aminek – amellett, hogy a színét is lehetett változtatni – volt keresztvasa (gondolom a jogdíjak híján, de az biztos, hogy meghaladta a korát). Azzal aztán csépelhettem a többi gyereket ítéletnapig. A PC-játékok egy része nekem is megvolt, aztán valahol a Jedi Academy és az új trilógia környékén éreztem azt, hogy ez a Star Wars már nem az a Star Wars, mert hát régen minden jobb volt… Remélem, az új film rengeteg gyereknek okoz hasonló örömet, mint amit nekem okozott annak idején. May the 4th be with you!” – Pintér Máté
„Elég ködösek már az emlékeim, de azért bevillan pár kép a múltból! Például, hogy a bátyámmal meg apummal közösen nézzük a(z akkori) Star Wars-összest. Plusz mikor hárman elmentünk meglesni a moziban az első részt és ahogyan Lézer Lizának, úgy nekem is van egy ewok-plüssöm, amit immár az albiban őrzök féltve. A terebélyes matricagyűjteményem szintén megvolt, meg egy egész Star Wars legobirodalmam. Szüleink nagy örömére a tesómmal gyakran rendeztünk Star Warsos színdarabokat a garázsban, amire máig vicces visszaemlékezni. A bátyámnak meg volt egy Darth Maul boxzsákja, amit előszeretettel püföltünk. Valahol kallódik Maullal egy közös polaroid kép is a Pólusos Pizza Hut előtt!” – Csengeri Viktorina
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.