Az automatizálásról még mindig könnyű úgy beszélni, mintha egyszer csak megérkezne egy gép, átvenné az ember helyét, és kész. A valóság ennél sokkal kevésbé filmszerű, és nem egyik napról a másikra történik. A technológia inkább szépen lassan átalakítja a munkaköröket: amit gép pontosabban vagy gyorsabban el tud végezni, azt rábízzuk, az ember pedig egyre több olyan feladatot kap, ahol gondolkodni, dönteni, kommunikálni vagy problémát megoldani kell.
HIRDETÉS
Érdemes ezért más szemmel nézni az álláskeresésre is. Nem az a kérdés, melyik szakmát „váltja ki” a technológia, hanem hogy milyen tudással lehet vele együtt dolgozni. Ez különösen érdekes annak, aki most kezdi a pályáját, vagy éppen új szakmát tanul.
A gyártástól az informatikán át az irodai munkáig egyre több helyen jelennek meg digitális rendszerek, automatizált folyamatok és intelligens szoftverek.
Közben az emberi oldal egyáltalán nem tűnik el. Inkább felértékelődik az, amit egy program nehezebben tud utánozni.
Vizsgáljuk meg a nyíregyházi munkaerőpiacot
A nyíregyházi karrier NyiregyhazaAllas.hu helyi munkaerőpiaci kínálatában egymás mellett jelennek meg a gyártáshoz, műszaki területhez, informatikához, logisztikához, kereskedelemhez vagy irodai munkához kapcsolódó pozíciók. Már ebből is látszik, hogy a digitális változás nem egyetlen szakmát érint.
A gyárban lehet, hogy automatizált berendezést kell felügyelni, egy raktárban vonalkódos rendszerrel dolgozunk, egy irodában pedig már mesterséges intelligenciával támogatott program segít bizonyos feladatokban. A munkakör neve közben akár ugyanaz is maradhat.
Ezért annak is van értelme technológiai szemmel nézni az álláshirdetéseket, aki egyébként egyáltalán nem informatikus. A kérdés egyszerű: milyen eszközökkel kell majd dolgozni, és mit tud hozzátenni az ember a géphez?
A jó szakember nem attól értékes, hogy mindent kézzel csinál
Az automatizálásnál gyakran az emberi munka kiváltása kerül szóba, pedig sokszor inkább az történik, hogy egy szakembernek kevesebb rutinfeladatot kell elvégeznie.
Képzeljünk el egy gyártósort. Ha egy gép automatikusan elvégzi ugyanazt a mozdulatot több ezerszer, a dolgozó feladata egyre inkább az lehet, hogy figyelje a rendszert, felismerje a hibát, elvégezze a szükséges beállítást, és időben jelezze, ha valami eltér a megszokottól.
Ehhez már egészen más gondolkodás kell. Nem feltétlenül az lesz a legjobb munkatárs, aki a leggyorsabban tud ugyanazt a mozdulatot ismételni, hanem aki észreveszi, hogy a hetedik sorban valami nem úgy működik, ahogy kellene.
Az informatikai tudás már akkor is jól jön, ha nem IT-s állást keresünk
Nem kell mindenkinek programozónak lenni. A digitális alapok viszont egyre több munkakörben jól jönnek.
A raktárosnak lehet, hogy készletkezelő rendszert kell használnia. Az értékesítő online rendeléseket kezel. A műszaki dolgozó digitális hibajelzéseket olvas. Az asszisztens Excelben dolgozik, dokumentumokat kezel vagy online rendszereket használ.
A közös pont nem az, hogy ugyanazokat a programokat kell ismerni. Inkább az, hogy ne legyen gondunk az ismeretlen technológiával. Aki gyorsan megtanul egy új felületet, megérti a működését és mer kérdezni, amikor elakad, máris előrébb van annál, aki minden új rendszert fenyegetésként él meg.
A mesterséges intelligencia mellett is kell valaki, aki észreveszi a butaságot
Az AI sok munkát gyorsabbá tehet, de attól még nem válik automatikusan jó döntéshozóvá. Egy szöveget lehet vele megíratni, adatokat lehet vele összefoglalni, ötleteket lehet kérni tőle, de az eredményt továbbra is ellenőrizni kell.
Ez újfajta készséget hoz előtérbe: tudni kell különbséget tenni a használható és a használhatatlan információ között.
Egyre többet ér ezért a kritikus gondolkodás. Mit akarunk megtudni? Jó adatból dolgozik a rendszer? Logikus a válasz? Van benne valami, amit egy tapasztalt szakember rögtön kiszúrna?
Az AI mellett az ember egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy ne fogadjon el mindent automatikusan.
A műszaki szakmák felértékelődnek (még inkább)
A robotizációhoz robotok is kellenek, de a gépeket szintén telepíteni kell, beállítani, karbantartani és javítani. Ugyanez igaz az ipari automatizálási rendszerekre és a különféle intelligens berendezésekre.
Ezért a műszaki érdeklődésű fiataloknak érdemes olyan szakmákban is gondolkodni, amelyek első látásra nem annyira „high-technek” tűnnek. Villamossági, gépészeti, mechatronikai vagy automatizálási tudással ugyanis közvetlenül is lehet kapcsolódni a modern termeléshez.
A képlet egyszerű. Minél több technológia kerül a munkahelyekre, annál több emberre van szükség, aki érti, hogyan működik, és mit kell csinálni, amikor nem működik.
A kommunikációt még nem lehet egyszerűen letölteni
Érdekes módon a technológia fejlődésével párhuzamosan azok a készségek is felértékelődnek, amelyeket hajlamosak vagyunk túl általánosnak gondolni.
Egy csapatban továbbra is kell valaki, aki normálisan elmondja, mi a probléma. Egy ügyfélszolgálaton nem elég megtalálni a megfelelő adatot, azt érthetően át is kell adni. Egy projektben pedig hiába tökéletes minden digitális eszköz, ha az emberek nem tudnak együtt dolgozni.
A kommunikáció, az együttműködés és a problémamegoldás emiatt nem „puha” képesség, amivel csak az önéletrajzot lehet feldobni. Valódi munkateljesítményt jelenthetnek, különösen akkor, amikor a rutinfeladatokat egyre inkább szoftverek vagy gépek végzik.
Pályakezdőként nem kell rögtön futurisztikus szakmát választani
A robotok és a mesterséges intelligencia miatt könnyű bepánikolni, főleg fiatalon. Melyik szakma marad meg öt vagy tíz év múlva? Mi lesz azzal, amit ma tanulunk?
Erre nincs tökéletes lista, és valószínűleg nem is lesz. Sokkal jobb stratégia olyan tudást építeni, amely többféle helyzetben használható. A szakmai alap, mellé digitális ismeretek, problémamegoldás és jó kommunikáció már sokkal rugalmasabb kombináció, mint egyetlen nagyon szűk kompetencia.
Aki pedig dolgozik, érdemes időnként figyelnie arra is, milyen új eszközök jelennek meg a saját területén. Lehet, hogy egy új program megtanulása eleinte pluszmunka, később viszont éppen ez különbözteti meg a jelentkezőt a többiektől.
Előnybe kerül, aki együtt tud dolgozni a technológiával
A jövő munkahelye valószínűleg nem úgy néz majd ki, hogy emberek helyett mindenhol robotok dolgoznak.
Sokkal inkább úgy, hogy az emberek és a gépek feladatai egyre jobban szétválnak. A gép elvégzi azt, amiben gyors és pontos. Az ember pedig azt, amihez mérlegelés, kreativitás, tapasztalat vagy felelősség kell.
Ez az álláskeresés szempontjából fontos szemléletváltás. Érdemes kevésbé attól tartani, hogy „elveszi-e a munkánkat a technológia”, és inkább azt nézni, milyen tudás mellett válik a technológia hasznos munkaeszközzé.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
