HIRDETÉS

HIRDETÉS

Könyv

Háború dúl a Holdon, de észre sem vesszük

A Luna-sorozat második kötetében egymásnak feszülnek a Holdat uraló nagy családok, az Öt Sárkány. A sötétebb és frusztrálóbb folytatás ezúttal is megdolgoztatja az olvasó képzeletét, és rávilágít olyan képzeletbeli problémákra is, amelyeket más, hasonló világépítéssel dolgozó író észre sem vett eddig. De aztán jött Ian McDonald.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Egy olyan világban, ahol a háborút nem lőfegyverekkel és robbanóanyagokkal vívják, az emberek kénytelenek visszatérni a kövekhez és a nyilakhoz. Hogy ez miért meglepő? Mert a Luna-sorozatban négy elem határozza meg egy ember életét: víz, levegő, szén, adat. Abban a zseniálisan csodás világban, amit Ian McDonald a Luna – Újholdban felépített, kegyetlenül megkérik mindennek az árát, és aki nem fizet, holttestével járul hozzá az értékes szén újrafelhasználásához, vizeletével pedig a vízhez. A Hold, illetve ahogy a regényben nevezik, Luna úrnő kegyes és kegyetlen egyszerre.

Ez az egyszer fent, egyszer lent állapot jellemzi a holdi üzletpolitikát is, a sajátos rendszerű igazságszolgáltatásról (illetve földi értelemben annak hiányáról) nem is beszélve. Családok emelkednek fel és mennek tönkre, vagy semmisíttetnek meg más családok által, vállalkozások semmisülnek meg vagy olvasztatnak be más vállalkozásokba. A Holdon nincs pocséklás, nincs felesleg. És hiába a legmodernebb szénvisszaforgató rendszer, hiába  az előző kötetben felépített, elmés és gyönyörű, virágzó városok, van még valami, ami a Holdon is más, mint a Földön: a háború, amelyet szó szerint kövekkel, jégdarabokkal, nyilakkal és szúrófegyverekkel vívnak meg.

HIRDETÉS

Az Ordashold sokkal sötétebb hangulatvilágú írás, mint a széria előző kötete, és merészebb vállalkozás. Abban a tekintetben mindenképp, hogy a szerző mindazt az ötletekkel bőven telerakott, alaposan felépített és gondozott világot, amit olyan lelkesen megalkotott, képes romba dönteni akár másodpercek leforgása alatt. Az Öt Sárkány felbomló és újraalakuló érdekszövetségei nyomában pusztulás és pusztítás áll. Ősi családi fészkek semmisülnek meg ugyanazzal a tényközlő, mégis érzelmeket közvetítő stílussal tálalva, ahogyan a holdi élet apró mozzanatai, a karakterek szenvedései, vagy szexuális szokásaik leírásai is történnek. A szövegben nincs mellébeszélés, nincsenek bocsánatkérő szavak, csak váratlan fordulatok és kiszámíthatatlan csavarok majd négyszáz oldalon át, amitől pont annyira lesz hideg és kemény a történet, mint a védelmet nyújtó holdi regolit.

A regény fejezetei ezúttal időbeli váltásokkal vezetik be az olvasót ebbe az izgalmas világba, és jót is tesz a szövegnek az az ellentét, ahogy a holdi és földi fejezetek közötti kontraszt bemutatásra kerül. McDonald azzal a kérdéssel is eljátszadozik, hogyan lenne képes egy holdon született, fizikálisan földieknél gyengébb és törékenyebb ember a bolygón életben maradni? Mert a nagy kérdés, hogy miként alkalmazkodik az ember a nullgravitációhoz, vagy akár a holdi nehézkedéshez, itt most a visszájára fordul. Erről a kérdésről jóval kevesebbet tudunk, mint a tudományt jelenleg is foglalkoztató űrbéli, hosszútávú életben maradásról. A szereplők „mély vízbe” dobatnak, túlélésük pedig leleményességüktől, felkészültségüktől és céltudatosságuktól függ. Feláldozhatóságuk mértéke kiszámíthatatlan, ám ha van hibája a könyvek, akkor az épp a túl sok mellékszereplő jelenléte, akiknek élete vagy halála kevésbé számít akkor, amikor a „sárkányok táncát” próbáljuk nyomon követni.

Bár a Holdon mindennek megvan a helye, és egy mikroszkopikus hámréteg darabka sem vész kárba, a felszínén (és kilométeres mélységeibe épült városaiban) dúló háborúból a Földön mit sem tapasztalni, hiszen a két élettér és a két, egymástól annyira különböző társadalmi rendszer alig-alig vesz tudomást egymásról. Valós jövőképpé válhat az a sötét viszony, amelyben földi hatalmak próbálják meg irányítani a már kialakult és generációs időtartamok alatt rendeződött holdi társadalmat. Egy földi ember számára két holdon töltött év után nincs visszaút, az odafent bányászott hélium-3 pedig nélkülözhetetlen elemévé vált a földi energiafelhasználásnak, így a Holdat kvázi gyarmatként fenntartani kívánó földi államok eleve sikertelenségre vannak ítélve.

De mi történik akkor, ha a Hold saját maga okozza a vesztét? A számtalan ötletcsíra, hevenyészve kifejtett technológiai innováció ellenére színes világ bújik meg a holdkőzetek alatt, amelyet szereplőinknek egy élet munkájába telt kiépíteni, a szerzőnek pedig néhány percbe és alig pár oldalba tönkretenni. Felvetődik a kérdés, hogy a ciklikusságot is jelképező építkezés, majd rombolás után mi következik? Hová fejlődhet még ez a világ, ahol az arany csupán bányászati melléktermék, de egy doboz kávé megfizethetetlen kincs?

9 /10 raptor

Luna - Ordashold

Luna - Wolf Moon

Szerző: Ian McDonald
Műfaj: sci-fi
Kiadás: Gabo kiadó, 2019
Fordító: Tamás Gábor
Oldalszám: 425