A Hat varjú akár a Trónok harca kistestvére is lehetne

A Grisaverzum második könyvsorozata, a Hat varjú új hősökkel várja régi és új látogatóit. Leigh Bardugo Ketterdam nyüzsgő kereskedelmi központjába invitálja olvasóját, ahol pénzért bármit megkaphatsz – ezt Kaz Brekker, korának tehetséges bűnözője is jól tudja, ahogy azt is, mikor kap valaki visszautasíthatatlan ajánlatot. Veszélyes küldetésbe keveredik, de cserébe olyan gazdagságot kínálnak neki, amelyről addig álmodni sem mert. Viszont a feladat túlnő Kazon, tudja, egyedül nem teljesítheti azt. Így gyűjti maga köré bűnbandáját, a legelvetemültebb fickókból álló csapatot, hogy övé legyen a mesés vagyon. És hogy mi a küldetés? Egy veszélyes drogot készítő alkimista kiszabadítása a birodalom legszigorúbban őrzött börtönéből.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Bardugo művei inkább a YA közönség szólnak (itthon is ennek a műfajnak egyik hazai képviselője, a Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg), világépítésében viszont sokkal inkább az elmúlt évek fantasyjeinek trendjei köszönnek vissza. Maguk a címadó figurák, a grisák is szakítanak a tolkieni vagy a D&D-re épülő fantasyk varázslóival: a grisák olyan különleges képességgel rendelkező egyének, akik az úgy nevezett „alaptudományok” (Small Sciences) valamelyikét képesek gyakorolni, azaz valamit át tudnak formálni. Ez pedig a levegőtől kezdve az emberi húsig bármi lehet. A további csavar ezekben a lényekben a szerepükben rejlik. Bármelyik Grisaverzum-féle birodalmat is járjuk be, a grisa sosem kiválasztott hős, hanem vagy kiirtandó szörny vagy hatalmi célokra felhasználható engedelmes katona, azaz marginális karakterként jelennek meg a történetekben.

Bardugo könyvei nem csak különleges ötletekkel lesznek trendkövetők, hanem azzal is, hogy világának alapjait nem a germán mitológiából kölcsönzi, mint azt a legtöbb fantasy író teszi, hanem más népek mítoszaiból, de sokkal inkább konkrét történelmi korokból. Míg az első Grisaverzum sorozatban, az Árnyék és csontban például Naomi Novikhoz (Rengeteg) vagy Katherine Ardenhez (A medve és a csalogány) hasonlóan a szláv kultúrkör elemeihez nyúl, konkrétan a 18. századi Oroszországhoz, a Hat varjú duológiában viszont egy eddig kevésbé használt korszakot és országot, a 18. századi Hollandia kereskedővárosait idézi meg. Az új könyvsorozat egyik helyszíne Ketterdam, ami egyszerre idézi meg hitelesen a 18. századi Hollandiát és teremt olyan fantasy várost, ami saját jogán is működő képes, mindezt pedig a grimdark fantasykre jellemző nihilista atmoszféra lengi be – ami elég váratlan egy young adultnak aposztrofált könyv esetében.

Bardugo antihőseinek, legyenek akár tizenéves tolvajok vagy sokat látott kereskedő kiskirályok, nincsenek erkölcsi határaik, nem éreznek részvétet a gyengék és az elesettek iránt, csupán egy cél vezérli őket: pénzhez vagy hatalomhoz jutni bármi áron.  A Hat varjú szereplői azonban nem csupán ennyiből állnak. Az író hat karakter szemén keresztül beszéli el a Söpredék névre keresztelt banda lehetetlen küldetését egy Fjreda nevű északi városba. Mindegyik point-of-view fejezet elsődleges célja a cselekmény előre vitele, de egyúttal felfedik az adott elbeszélő múltját, jelenlegi gondolatait és érzéseit. Ezzel szinte észrevétlenül érzékenyít minket mindegyik karakterrel szemben. Ez a koncepció magában hordozza azt a csapdát, hogy ettől túl sűrűn írtnak érződik a könyv, amibe Bardugo sajnos bele is esik néhányszor. A legelső oldalakon nehéz belerázódni a grisák világába, főleg újoncként, és erősen kell figyelni a POV fejezetekben arra, hogy épp jelen vagy múltbéli eseményekről olvasunk. Ennek ellenére a múltbéli történések és a fő cselekményszál együtt is képesek izgalmas és érdekes részei maradni a történetnek. Így hiába 560 oldal hosszú a könyv, könnyen olvastatja magát.

A Hat varjú az egyedi fantasy világával és sokoldalú szereplőivel tökéletes alapanyag egy új fantasysorozathoz. Grimdark fantasy vonásaival jó eséllyel továbbhaladhat a Trónok harca által kikövezett úton, újszerű elemeivel pedig színesítheti a műfaj tévés reprezentációját. A feljebb említett hosszabb világleírásokat leszámítva folyamatosan zajlanak az események, több fejezet is olyan cliffhangerrel zárul, melyre egy sorozat könnyedén tud építeni, így szinte tálcán kínálva az epizodikus vágás lehetőségét. A kérdés már csak az, hogy a Netflix kire kívánja építeni a sorozat sikerét? Ha a YA közösségre, akkor a szereplők külső megjelenésére és egyéniségére, vagyis egy erős castinggal kell megfognia a könyvsorozat rajongóit. Ez esetben már felmerült egy kisebb vita, amikor a sorozat producerei azt nyilatkozták, hogy diverzitást vinnének a történetbe (főleg az Árnyék és csont trilógiába), ezért előfordulhat, hogy némely karakter megjelenése el fog térni a könyvbélitől. Erre pedig a legtöbb YA olvasó érzékeny, az alapanyaghoz való hűséghez általában erősen ragaszkodnak.

Viszont ha a Netflix szélesebb célközönséget szeretne megszólítani (és miért is ne akarna) nem árt talán a történet némely vonását átszabni. A Hat varjú negatívumai pont azokban az elemekben ütköznek ki, amiket sokan a young adult tipikus vonásainak neveznek. Árnyalt személyiségű és nehéz sorsú tizenévesek a főszereplők, ám gondolataik és tapasztalatuk alapján inkább gondolná őket az ember huszon- vagy harmincéveseknek. A halálos küldetések között pedig több helyen is megjelenik egy-egy szerelmi szál, melyek habár logikusan épülnek fel, és nélkülözik a tipikus, romantikus történetekre jellemző megoldásokat, mégis nehéz megszabadulni az érzéstől, hogy ez csupán a fiatal közönség megnyerésére szolgál. És a legnagyobb kihívásról, azaz az előző trilógia szereplőinek és a Söpredék tagjainak közös történetbe való beemeléséről még nem is beszéltünk.

Mindezek tükrében a Hat varjúban és a Grisaverzumban megvan minden potenciál, hogy egy izgalmas és egyedi fantasy sorozatot hozzon tető alá a Netflix. Innentől minden a streaming szolgáltatón múlik.