Kim Stanley Robinson sci-fi író szerint egy olyan science-fiction regényben élünk, amelyet közösen írunk. Viszont a jelen bizonytalan, és nehéz megjósolni, melyik jövőkép fog megvalósulni. Kánai András futurológus Holnap történt című könyve némi megnyugvást adhat a ránk váró jövővel kapcsolatban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kánai András szakmáját tekintve kommunikációs szakember és futurológus, azonban geek körökben is közismert. Ő az SFMag alapítóinak egyike, ahol bloggerként, a mai napig számos kortárs sci-fit mutat be az újra és különlegesre éhes magyar olvasóknak, a Trend FM-en és más platformokon pedig a fantasztikum irodalmát népszerűsítette. Emellett sci-fi íróként is megmutatta tehetségét, 2005-ben több novellája is megjelent a Galaktikában. Szerteágazó érdeklődésének fúziója első könyve, a Holnap történt, amiben öt aktuális sci-fi témát jár körbe: a 3D-nyomtatást, az Egyesült Államok pozícióját, az úgynevezett Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást.
A sci-fi témákat a megszokott ismeretterjesztő könyvektől kicsit eltérő módon mutatja be. Az első fejezet mindig egy irodalomtörténeti összefoglaló: Kánai összegzi, hogy az adott téma mikor jelent meg a science fictionben, mely szerzők foglalkoztak vele, és hogyan valósították meg elképzeléseiket. Hosszú összefoglalót kapunk például a Mars-utazásról, ami már a 19. század végén foglalkoztatta az az embereket, a 20. század elején pedig sorra jöttek a Marsról szóló sci-fik (lásd H. G. Wells: Világok harca). Hasonlóan meglepő, hogy a transzhumanizmust már az 1956-os Tigris! Tigris! is érintette, ahogy a megavállalatok nagyhatalmi törekvéseiről is írtak már az 50-es években (pl. A Venus-üzlet). Viszont érdekes, hogy a 3D-nyomtatás és az USA politikai pozíciójának meggyengülése viszonylag fiatal témáknak számítanak, az irodalomban való megjelenésük a 90-es évekre datálható csak.
Az irodalmi áttekintést egyfajta mustra követi, amelyben Kánai az utóbbi évek legizgalmasabb fejlesztéseit, ötleteit és kísérleteit gyűjti egy csokorba. A bemutatók se nem túl hosszúak, se nem túl rövidek, de a különböző technológiákról így is kirajzolódik előttünk egy általános kép. A hétköznapi olvasó számára is érthető nyelven ismerteti a szerv-implantátumok nyomtatását, az amerikai államadósság és elöregedés problematikáját, a Mars-utazás kivitelezhetetlenségét, vagy akár az emberi testbe ültetett eszközök működését.
HIRDETÉS
A könyv legtöbb esetben pozitív hangvételű, azt olvasva mi is bízni kezdünk a jövőben és a technológia győzelmében. Kánai saját pozitivizmusa ellenére sem feledkezik meg a ránk váró problémákról, ennek szellemében a tudományos részeket egy negatív hatásokra való felhívás követi. A 3D-nyomtatásnál meglepően csak egy dolgot említ a szerző, mégpedig a nyomtatásbűnözést (pl. könnyebb lesz fegyverhez jutni és pénzt hamisítani), de a további négy témánál már több aggasztó kérdést tesz fel: Hogyan birkózik meg az USA és más wannabe-nagyhatalmak például az elöregedéssel? Teljes ellenőrzés alá vonhat minket a Facebook vagy a Google? Hogyan fog viszonyulni a társadalom a transzhumánokhoz? Élő ember túlélhet-e egy Mars-utazást?
Egy-egy fejezet kellemes lezárásként rövid, egypercesnek is nevezhető írásokat kapunk. Legtöbbjük a korábban ismertetett víziókra épít, és egy jó sci-fi íróhoz hasonlóan ezekből vázol fel egy-egy lehetséges jövőt. Ezek közül a legemlékezetesebb az USA meggyengülését bemutató írás, amiben egy mexikói szappanopera epizód leírásában elevenedik meg az amerikai befolyás nélküli világ, de említésre érdemes még az az első marsi telepesekről szóló hírműsor is, ahol a jövőben Elon Muskot hősként tisztelik.
A Holnap történt hasznos könyv. Közérthető nyelven vezet be minket kedvenc regényeinkből és filmjeinkből ismert témákba, elgondolkodtat jövőnkről, az előttünk álló technológiai fejlődésről és az ebből következő megoldandó problémákról, de legfőképpen felkelti az egyszeri ember érdeklődését az öt kiemelt téma iránt, és további kutatásra készteti. Ha Kánai könyvének hatására egyre többen olvasnak Mars-kutatásról, 3D-nyomtatásról vagy transzhumanizmusról, már elérte célját.
