Sorozat

A 12 leggeekebb karácsonyi különkiadás

Végre itt a karácsony, a bejgli, a fenyőillat, a családi veszekedések és persze az egész napos semmittevés, és ágyból való rajzfilmnézés időszaka. Persze egy geek karácsonykor is geek marad, szóval, hogy ne kelljen huszadjára is megnéznetek a Grincset, vagy a Jóbarátok karácsonyi tatúját most összeszedtük nektek a lehető leggeekebb karácsonyi különkiadásokat, amelyek egyszerre szólnak a bennetek élő gyereknek, hoznak karácsonyi hangulatba és persze kielégítik a fantasyra/sci-fire/akcióra vágyó geek szíveteket. (Ha pedig további karácsonyi geekkalandra vágytok, akkor vessetek egy pillantást a kedvenc karácsonyi geek filmjeinkre is.)

“Batman: A rajzfilmsorozat” Karácsony Jokerrel

Karácsonykor még Gotham is elcsendesül. Hiába itt a legnagyobb az egy főre jutó jelmezes futóbolondok száma, szenteste még itt is csendesek az utcák. Csak Batman és Robin járja fáradhatatlanul a háztetőket, hogy lecsapjanak a sötétben ólálkodó gonoszra. Noha utóbbi már menne haza, mert kezdődőik az Az élet csodaszép, a bőregér már tudja, a csend egyet jelent: mindjárt itt a vihar. Félelme be is igazolódik, amikor megkapja a meghívóját az év társasági eseményére: a Joker karácsonyi partijára. A Karácsony Jokerrel a legendás Batman: A rajzfilmsorozat második elkészített epizódja, és noha nem ez reprezentálja a legjobban a sorozat emblematikusan komoly és komor hangulatát, így is egy meglehetősen szórakoztató darabja a szériának. Nem kis részben köszönhető ez Mark Hamill zseniális Jokerjének, akinek köszönhetően minden Joker központú résznek ott a helye a sorozat fénypontjai között. (Ez pedig talán közülük is a legemlékezetesebb). Ráadásul ebben van az egyik legviccesebb és legfülbemászóbb Jingle Bells variáció. Persze Jokernek idén is bilincset hoz a denevérmikulás, Batman pedig végre megnézheti Az élet csodaszépet. (Azért lehetne ennél rosszabb karácsonyuk is.)

BoJack Horseman Christmas Special: Sabrina’s Christmas Wish

Ha van sorozat, ami minden elemében ellentétes azzal, amit a karácsony képvisel, akkor az bizony a BoJack Horseman. A neurotikus, alkoholista, depressziós, lecsúszott (ló) színészhez képest olykor még – a szellemek látogatása előtti – Ebenezer Scrooge is egy vidám, életteli fickónak tűnhet. Ennek megfelelően a BoJack Horseman karácsonyi különkiadása sem az a tipikus, a “végén minden jóra fordul, és szeretett mindent legyőz” hangulatú nyálaskodás, hanem éppen az ellenkezője: a tipikus, negédeskedő karácsonyi sitcom epizódok túltolt paródiája.  A sorozattól független részben a mindig lelkes Todd próbál egy kis karácsonyi hangulatot csempészni a szokásosan zsémbes BoJackbe, többek között azzal, hogy megnézeti vele a Horsin’ Around egyik karácsonyi epizódját. Ez által pedig végre a nézőnek is lehetősége nyílik betekinteni a sorozatba, ami a 90-es években sztárt csinált mindenki kedvenc lovából. A Horsin’ Around pedig pont olyan nyálas, kínos és idejétmúlt, ahogy azt elképzeltük. Persze az epizód végére kicsit BoJacket is áthatja az ünnepi hangulat, de csak annyira, hogy hajlandó legyen áldozni a TV nézés melletti másik legfontosabb ünnepi hagyomány, az ívás oltárán.

“Community” Abed’s Uncontrollable Christmas

Az ember nem írhat úgy geek sorozatokról cikket, hogy nem említi meg benne az elmúlt évtized legszenzációsabb sitcomját, a Communityt (itthon a gyalázatos Balfékek címen futott). Noha a sorozat alapfelvetése nem tűnik túlságosan “geeknek” – a széria egy lepukkant közösségi főiskola, különcökből álló tanulócsoportjának kalandjait követi – rögtön más lesz a helyzet, hogy ha azt is számításba vesszük, hogy ez Dan Harmon (a Rick és Morty géniuszának) sorozata. A sorozat legszembetűnőbb különlegessége, hogy szinte minden epizód egy jól ismert filmes toposz/műfaj/stílus paródiája. Ám a számtalan popkulturális utalás csak felszín, hiszen a későbbi, animált sikersorozatához hasonlóan Harmon itt sem fél attól, hogy kifejezetten komoly témákhoz nyúljon, illetve, hogy mindent kiparodizáljon, amit csak lehet (meg azt is, amit nem.)  (És akkor még nem is beszéltünk a fantasztikus főszereplőgárdáról, amelyben egyaránt megtalálható Chevy Chase és Donald Glover is). Nincs ez másként a második évad 11. részében sem, amelyben Abed, a csoport szupergeekje stop-motion animációs formában keresi a karácsony értelmét. Ám a klasszikusokra tett kikacsintásai és a csípős, kíméletet nem ismerő humorán mellet az Abed elszabadult karácsonya  még arra is képes, hogy valós, érvényes (még ha kissé szentimentális) választ adjon arra, hogy mi is a karácsony igazi lényege.  Ja, és még egy karácsonyi pterodactyl is tiszteletét teszi benne! Hát, kell ennél több?

“Doctor Who” A Christmas Carol (6. évad, karácsonyi különkiadás)

Őszintén szólva a klasszikus brit sorozat bármelyik ünnepi különkiadása szerepelhetne ezen a listán, mégis talán ez az epizód idézi meg leginkább a karácsonyi hangulatot. Amy és Rory épp a nászútjukat töltik egy luxus űrsiklón, amikor is a hajó elektromos viharba keveredik és kényszerleszállást kell végrehajtania a közeli bolygón. Az igazi probléma azonban, hogy a planéta légkörét a gazdag, mogorva öregember, Scrooge Kazran Sadrick tartja irányítása alatt, aki nem hajlandó átengedni őket a légkört védő energiamezőn, ha abból nem származik semmi haszna. Természetesen a tizenegyedik Doctor (Matt Smith) a segítségükre siet, és amikor rájön, hogy észérvekkel nem lehet meggyőzni a megkeseredett öreget, a maga módján igyekszik megoldani a problémát: Visszautazik Sadrick gyerekkorába, hogy felelevenítse legkedvesebb karácsonyi emlékeit, és így meglágyítsa a szívét. Amellett, hogy az epizód ötletesen ülteti át Charles Dickens klasszikus történetét sci-fi köntösbe, nem marad el a sorozattól már jól megszokott sziporkázó kreativitás sem. Időutazás, repülő cápák és egy igazán megható szerelmi történet, mi kell még egy nagyszerű karácsonyi filmezéshez a családdal? Ráadásul ezt a karácsonyi epizódot még az is gond nélkül tudja élvezni, aki soha életében nem látott egyetlen percet sem a Doctor Whoból. (Hartai Dávid)

A Fekete Vipera karácsonyi éneke

Mr. Bean ide, Johnny English oda, számomra Rowan Atkinson  mindig is Edmund Blackadder lesz. Ám a Fekete Vipera nem csupán az ő karrierjének, de az egész brit sorozatgyártásnak az egyik legkiválóbb teljesítménye. Hiába láttam már vagy hatszor az egészet, a Fekete Vipera torokkaparóan száraz humora és végtelen cinizmusa egyszerűen megunhatatlan. A sorozat fénypontja, pedig nem más, mint ez az alig háromnegyed órás karácsonyi kiadás, amelyben Richard Curtis és Ben Elton írók ellenállhatatlanul szarkasztikus, és hamisíthatatlanul angol fekete humorral forgatják ki Dickens örökzöld klasszikusát. Ám mindez még nem feltétlenül lenne elég, ha nem lenne ott Atkinson, aki sosem volt (és valószínűleg már nem is lesz) olyan jó formában, mint amikor ezt a sorozatot csinálta. (Ha pedig ez után még Mr. Bean karácsonyi készülődését is megnézzük, akkor garantált a vidám ünnep – és a tudat, hogy nálunk azért annyira nem is gáz a helyzet.)

“Futurama” A Robot Santa Claus trilógia

Ha azt hiszed, hogy neked kihívás minden évben a karácsonyi készülődés, akkor mit szóljanak a Futurama szereplői? A Planet Express intergalaktikus futár cég szerencsétlen alkalmazottainak ugyanis nem csak az ajándék vásárlással és a fadíszítéssel, de egy négy tonnás, gyilkos hajlamú Mikulás robottal is meg kell küzdeniük. A jövő Mikulása ugyanis nem az a pirospozsgás arcú, vidám fószer, mint amilyennek most ismerjük, hanem egy kíméletlen terminátor, akinek olyan magasak az elvárásai, hogy mindenkit a rossz gyerekek közés sorol (kivéve Zoidberget). A rossz gyerekek jutalma pedig szén vagy virgács helyett ólom és hőkövető rakéta. Robot Santa Claus a sorozat folyamán három epizódban (s02e08;s04e02;s06e13) tűnt fel, és noha mindegyik hemzseg a nagyszerű poénokban, a társadalomtudatos beszólásokban és a csodálatos szóviccekben, a három közül a legemlékezetesebb a középső (A Tale of Two Santas), amely a sorozat azon kevés részeinek egyike, amelyben Bender megpróbál valami jót cselekedni (átveszi a Mikulás helyét, hogy megmentse a karácsonyt). Persze, hogy meg is szívja. (Ha pedig a karácsonykor halált osztogató terminátor télapó nem lenne nekünk elég cinikus, akkor még mindig megnézhetjük, hogy milyen egy igazán morbid Erdei karácsony.)

“G.I. Joe” Cobra Claws Are Coming to Town

Sajnos a gonosz karácsonykor sem pihen, ám a mi szerencsénkre a G.I. Joe sem! Hiába csempészi a gonosz Cobra tábornok a lezsugorított csapatait (akik különféle játékokban bújnak el!) a Joe-k által gyűjtött adományok közé, hogy trójai játékharcosként belülről foglalják el a bázist. Hiába szerzi meg a Joe-k fegyvereit és járműveit, hogy azzal pusztítsa el Keystone Cityt (mert, ha megszerzed az USA legerősebb katonai alakulatának felszerelését, akkor mi más lehetne a logikusabb célpont, mint egy vidéki kisváros?), AMERIKÁT nem lehet legyőzni. Karácsonykor meg főleg nem!  Tulajdonképpen a He-Man különkiadáshoz hasonlóan ez sem sokkal karácsonyibb, mint bármelyik sima G.I. Joe rész (leszámítva persze azt, hogy valójában az egész rajzfilm sorozat egy gigantikus akciófigura reklám). Viszont vannak benne miniatürizált katonák, robotok, rengeteg robbanás és egy ház méretű papagáj (Micsoda? Nem halottátok még az óriás papagáj klasszikus karácsonyi legendáját?). 20 percnyi tömény érzelmi hullámvasút, az ember csak kapkodja a fejét, és amikor már minden elveszettnek látszik, és úgy tűnik, hogy oda AMERIKA és vele a karácsony, akkor szerencsére fordul a kocka. A JOE-k ismét győznek, és csak egy valakinek nem lesz szép a karácsony: Cobra tábornoknak, na de ő meg sem érdemli, nem igaz? (Na, jó valószínűleg Keystone lakosainak sem lesz az igazi ünnep, miután szétbombázták a várost.)

He-Man & She-Ra: A Christmas Special

Nem túlzok: a He-Man & She-Ra: A Christmas Special legcsodálatosabb, légszívet melengetőbben camp dolog, amit valaha TV képernyőre álmodtak. 40 percnyi LSD áztatta, rózsaszín, szivárványos (nagyon furcsa szexuális áthalásokkal dúsított) csoda. Miközben Eternián nagyban készülnek He-Man és She-Ra születésnapjára, a helyi idegesítő varázsmanó-nak, Orconak sikerül elkötnie Man-at-Arms rakéta műholdját. Miután pedig az idióta varázs-jawa a Földre zuhan, találkozik két gyerekkel (akik tök egyedül, a szüleik nélkül keresnek karácsonyfára valót a hegyekben), akiket valamiért hazavisz magával. Ám a gyerekekkel azonban valami más is át kerül Eterniára: a karácsony szelleme. Ez pedig igencsak böki a csúf (? – mivel nem nagyon látjuk, nem biztos, hogy az), gonosz Horde Prime csőrét, aki parancsba adja Skeletornak és Hordaknak, hogy vessenek véget ennek a karácsonyosdinak, mert kezd már sok lenni a jóból. Így pedig kezdetét is veszi a 40 percnyi, igazán meghitt, óriásrobotokkal, fenevadszörnyekkel, Dörner György orgánumú unikornissal, buborék-lézerrel, havasi fenevadakkal, gép-emberekkel és a világ legkellemetlenebb karácsonyi dalával fűszerezett ünnepi kaland. Noha karácsonyt csak nyomokban tartalmaz, ám a Kék osztriga bár Conanja és a szivárványosított Wonder Woman ünnepi “best-of albuma” annyira színes, giccses és örült, hogy garantáltan meghozza a Merry-t a Christmas mellé. Végül még a mufurc Skeletort is áthatja a karácsonyi hangulat. He-Mantől pedig megtudhatjuk, hogy hiába vagy te zsidó, hindu, muszlim vagy épp taoista, a karácsony elől te sem menekülhetsz, hisz nincsen annál erősebb és menőbb dolog a Földön.

“Rambo: The Force of Freedom” When S.A.V.A.G.E. Stole Santa

Rambo megmenti a télapót! Ismétlem: Rambo megmenti a télapót! Hát mi lehetne ennél karácsonyibb? Mert a 80-as évek egyik legerőszakosabb filmsorozatából nyilván kellett egy kisgyerekeknek szánt rajzfilmsorozatot is készíteni, hisz különben hogy tudták volna eladni azt a rengeteg Rambo bábut? Eme elgondolás mentén születhetett meg 1986-ban a 65 részt megélő Rambo: The Force of Freedom, amelyben szeretett gyilkológépünk napról-napra volt kénytelen felvenni a harcot a barbár Warhawk tábornokkal és csatlósaival, akik újra és újra a szabad világ elpusztítására törtek. Ahogy tették ezt a sorozat 45. részében is, amiben elkövették karrierjük legnagyobb gaztettét: elrabolták magát a (Schwarzenegger-akcentusú, ex-bombagyáros) Mikulást! Szerencsére épp arra a járt (a havas hegyekben is félmeztelen Rambo), aki megbízható késével és egy árva segítségével most is könnyedén megmenti a napot (és így a karácsonyt). Az életveszélyes akciók (amelyek alatt egyszer sem látunk lőfegyvert Rambo kezében!) után pedig még  cinikus kisfiú is elkezd hinni a Mikulásban.

Santa Claus Conquers the Martians

Most kicsit csalok, hiszen a Santa Claus Conquers the Martians nem egy sorozat epizódja, hanem egy különálló mozifilm. Ám minden elemében egy annyira abszurd, hihetetlen és felfoghatatlan alkotás, hogy muszáj megemlítenem. Meg eleve minden van benne, ami a geekeknek kedves: marslakók, óriás robot és a világ legfeltűnőbben mű jegesmedvéje. A mozgóképes műalkotás történetet szerint a marsi gyerekek (vagyis bronzra mázolt, zöld egyenruhás emberek antennás bilivel a fejükön) nagyon el vannak keseredve, hiszen hozzájuk nem jön a Mikulás. (Persze adja magát a kérdés: honnan ismerik egyáltalán a Mikulást? Hát a Földi TV-ből, onnan!) ezért a szüleik elhatározzák, hogy elhozzák a Marsra a jó öreg Joulupukkit, ám ehhez el kell rabolniuk két földi gyerekeket, mert a marsiak túl hülyék ahhoz, hogy megmondják a különbséget az igazi és az áruházi Mikulás között. Persze a Marson is vannak kommunisták, akiket nem hat át a karácsonyi hangulat, de szerencsére csak hajszárítókkal vannak felfegyverkezve, így gyerek hőseink könnyedén leszámolnak velük. Végül aztán a Marsnak is lesz saját télapója. És a tanulság? A karácsony univerzális, te pedig már sosem kapod vissza a filmbe beleölt bő 80 percedet. Nem véletlenül kerül elő rendszeresen a “legrosszabb filmek”-listákon, de így is ez az egyetlen film, aminek sikerült összehoznia  a bolygóközi kolonizáció és a karácsony témáját. (Bár technikailag a Prometheus is karácsonyi film, és abban megszületik a kisded is.)

Star Wars Holiday Special

Ha pedig már sci-fi karácsonyt tartunk: ez az, amit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A Csillagok Háborúja-saga legsötétebb foltja, ami olyannyira szar lett, hogy nem elég, hogy (Amerikában) egyetlen egyszer adta le a televízió, de állítólag George Lucas elhatározta, hogy felkutatja és megsemmisíti az összes létező kópiát.  (Hivatalosan még azóta sem jelent meg.) Azt meg már mindenki döntse el magának, hogy mennyire szerencsés, hogy mégsem sikerült neki. Mindenesetre a VHS erejének hála ez a karácsonyi anti-csoda végül fent maradt, mi pedig, ha nagyon mazochisták vagyunk minden évben megnézhetjük, hogyan készül a Chewbacca család az Élet napjára (anyuka süt, a gyerek üvölt, a tata-wookie pedig soft-pornót néz), láthatjuk Boba Fett első (még animált formában történő) felbukkanását, és meghallgatjuk (a láthatóan durva tudatmódosítók hatása alatt álló) Leila hercegnő ünnepi dalát. Van azonban egy eleme a “filmnek”, ami minden esetben meghozza a karácsonyi hangulatot: amikor végre befejeződik.

Talán még egy fényképen sem láttam ennyi szégyenkező tekintetet

“X-Men” Have Yourself a Morlock Little Christmas

A lista legsötétebb, de egyben legkarácsonyibb (rajzfilm) darabja a geek-kedvenc X-Men animációs sorozatának negyedik évados karácsonyi epizódja. A 90-es évek elején a kultikus Batman: A rajzfilmsorozat mellet az X-Men alkotói voltak azok, akik elkezdték komolyan venni a (gyerek-)közönségüket, és 20 perces játék-reklámblokkok helyett olyan történeteteket írtak, amelyek sokszor oly fajsúlyos témákról meséltek a fiatalok számára is befogadhatóan, mint az előítéletek vagy éppen a (bármilyen értelemben vett) másság. Ez a komolyság pedig ezen az ünnepi részen is érezhető, ugyanis az X-Men családnak nem a Mr.Sinister által elrabolt Mikulást kell megmentenie, és még csak azt sem kell megakadályozniuk, hogy Magneto ellopja az összes ajándékot, az ő küldetésük ennél triviálisabb: csak egy beteg gyerek életét mentik meg. Szembesülve pedig azzal, hogy nem minden mutáns olyan szerencsés, mint ők (a címbéli Morlockok a hajléktalan, kitaszított mutánsok), kapnak egy leckét abból, hogy a karácsony lényege nem az ajándékok vagy a hatalmas lakoma, hanem, hogy a szeretteinkkel együtt vagyunk, és megosztjuk, azt, amink van.

Boldog Karácsonyt és kellemes filmezést (sorozatozást, képregény olvasását vagy éppen videojátékozást) kívánok minden kedves olvasónknak!

Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.

Pongrácz Máté a Budapest Corvinus Egyetem Szociológia szakán végzett. A műfaji filmek nagy kedvelője és az elfedett, obskúrus, de értékes darabok felkutatója. A szerzői trash védnöke és Zardoz hírnöke.