S. F. Williamson fantasy regényében egy alternatív Londonba visz el minket, 1923-ba, ahol ember és sárkány kikényszerített békében él egymás mellett, és az emberek szigorúan zárt kasztrendszerbe kényszerülnek. Ebben a világban kell boldogulnia a tizenéves Vivnek, a sárkánynyelvek szakértőjének, miközben minden egyes döntésével a saját és a családja életét sodorhatja veszélybe. Viv és a barátai egy olyan világban próbálnak túlélni, ami nem jobb, mint Panem Az éhezők viadalában, csak itt a helyzetet még a szabadon élő sárkányok is súlyosbítják.
HIRDETÉS
Némileg spoileres tartalom!
Élet egy – majdnem – tökéletes világban
A Williamson által megrajzolt világban az emberek szigorú kasztrendszerben élnek, már túl vannak egy ember-sárkány-háborún, és most is sárkányok repkednek a város felett. Miközben a harmadik kaszt tagjai az utcán tüntetnek a normális élethez való alapvető jogokért, a második kasztba tartozó, tizenéves Viviannek az a legfőbb problémája, hogy megszerezheti-e azt a gyakornoki pozíciót, amely révén tanulmányozhatná a különböző sárkánynyelveket. Azonban az élete egyetlen pillanat alatt széthullik, és ha meg akarja menteni nemcsak a saját, hanem a családja életét is, vállalnia kell egy különös megbízást: fejtse meg a sárkányok által használt nyelveket és kódokat, hogy az emberek megakadályozhassák egy újabb háború kitörését. De miközben Viv kódokat és rejtélyeket fejt meg, arra is rájön, hogy mindaz, amit eddig a sárkány-ember-háborúról hallott, totális hazugság volt. És végül döntenie kell arról, hogy ki mellé álljon az újabb konfliktus során.
Viv a tökéletes állampolgár mintapéldája: betartja a törvényeket, nem foglalkozik politikával vagy lázadással, szinte csak a mániájának, a sárkánynyelvek tanulmányozásának él, és hisz abban, hogy a törvények jók, a miniszterelnök pedig egy hős, aki kivezeti az országot a háború okozta káoszból.
Ha merülnek is fel benne kérdések azzal kapcsolatban, hogyan boldogul a barátnője, Sophie, aki miatta került a harmadik kasztba, vagy a kasztrendszer helyességével általában (egyes sárkányok bebörtönzéséről nem is beszélve), elhessegeti a kétségeit, és inkább homokba dugja a fejét. Hiszen amíg betart minden törvényt, hordja a kasztazonosítóját és elszántan készül a továbbtanulásra, semmi baj nem érheti.
Ez a vakhit aztán egyetlen pillanat alatt törik meg, amikor a szülőket a békeőrök árulás vádjával letartóztatják. Viv kétségbeesésében olyan döntést hoz, ami még nagyobb veszélyt hoz nemcsak a szülei, hanem a kishúga, Ursa és az unokabátyja, Marqius fejére is. Így amikor felkínálnak neki egy állást a Bletchley Parkban, a lány kénytelen elfogadni, akkor is, ha ezzel elárulja mindazt, amiben a szülei vagy Marqius hisznek.
Bletchley-ben aztán számtalan alkalommal kell tapasztalnia, hogy a tökéletesnek és rendezettnek hitt világ milyen borzalmas, és ő mennyire szűklátókörű volt.
Együtt kell dolgoznia pár diákkal, akiknek a történetéből megtudhatja, milyen emberalatti körülmények között vegetálnak a harmadik kasztba soroltak, de még azt is, hogy a vágyott első kaszt tagjai sem mindig élnek csodás életet. Rá kell jönnie, hogy a békeőrök nagy része gazember, aki a hatalmát a mások megtörésére használja. Ahogyan arra is, hogy mindaz, amit az emberek és sárkányok közti „csodás” békéről tanult, hazugság volt, és az emberek közt sokkal több a szörnyeteg, mint a sárkányok között.
Nem véletlenül nem rendelkezünk olyan képességekkel, mint a sárkányok, Vivien. Túlságosan hitványak vagyunk, hogy kiérdemeljük.”
Ez már volt – vagy nem?
F. Williamson regényét olvasva az olvasót időnként elfoghatja az érzés, mintha ezt a sztorit már olvasta volna más szerzőnél, más történetben – például Az éhezők viadalában.
És valóban: Viv simán lehetne Katniss brit megfelelője. Egy kishúggal, akiről neki kell gondoskodnia, meg az egyetlen pillanat alatt szétzilált, tönkretett családdal. Elnyomó törvények és alapvetően embertelen körülmények között éli mindennapjait, még akkor is, ha Panem körzeteihez igazából csak a harmadik kaszthoz tartozók élete hasonlít. És ott a brit miniszterelnök(nő) is, akiről ugyan mindenütt azt hirdetik, hogy ő mentette meg az országot a káosztól, de már Snow elnök esetében is lehetett látni, milyen ordas hazugságok húzódnak a szép szavak mögött.
És Viv csőlátása is nagyon hasonló a Katnisséhez: ha szépen meghúzza magát, lehajtja a fejét és betart minden törvényt, akkor biztonságban lesz – de persze elég gyorsan kiderül, hogy ebből semmi sem igaz. És Viv ugyanazzal a picit túl ostoba háborgással reagál a valóság megismerésére, ahogyan Katniss is tette: hogy lehet, hogy ő erről eddig semmit sem tudott? Hogyhogy nem szóltak a szülők, Marqius, a tanárok, a szomszéd… bárki? A válasz mindig ugyanaz: ostoba kíméletből. Azért, hogy a fiatalabb nemzedékek biztonságban legyenek.
De mennyire nyújt biztonságot az a szülő, aki kíméletből semmit sem árul el a tizenéves gyerekének arról, hogyan működik valójában a világ, a propagandán túl? Hiszen az ilyen, csőlátással nevelt tizenévesek úgy sétálnak be a legostobább csapdákba is, veszélyt hozva maguk körül mindenkire, ahogyan Viv is megteszi, nem is egyszer a történet során – és még csak nem is mindig a saját hibájából.
Viv története mégsem Az éhezők viadala koppintása, és nemcsak a csodás sárkányok miatt.
Williamson utószavából kiderül, hogy az írás mellett fordítással is foglalkozik, és ez nagyon is érezhető a regényben, de kifejezetten jó értelemben. Viv nemcsak egy akarnok tinédzser, aki az előrejutása érdekében még a barátait is beáldozza, hanem egy képzett nyelvész is, aki rengeteget tanult azért, hogy értsen a sárkánynyelvek különféle változataihoz. És Viv meg a többi, száműzött diák karakterén keresztül, valamint a Bletchley Parkban folyó munka ábrázolásával a szerzőnek lehetősége van bemutatni, milyen izgalmas és hasznos a fordítói munka – de cseppet sem erőltetve vagy szájbarágósan –, ahogyan azt is, hogy az erőszakos tettek előtt mindig érdemes szavakkal és békés kommunikációval próbálkozni.
Williamson így ír erről a Sárkányok nyelvén legvégén található, a külföldi olvasóknak szánt levelében:
A fordítás, akárcsak az írás, tulajdonképpen alkotás: egy történet újraírásának művészete, hogy az egy másik nyelven és kultúrában is létezni – és fejlődni – tudjon. Tökéletes fordítás nem létezik, de őszintén remélem, hogy a kódtörés, lázadás, felvilágosult sárkányok, tiltott szerelem és megbocsátás között találtok olyan jelentést a regényemben, mely túllép a határokon és nyelvi korlátokon, hogy otthonra találjon a szívetekben.”
Ráadásul a szerző a sárkánynyelveken kívül még kidolgozott egy nagyon izgalmas elméletet a sárkányok titkos kommunikációjáról is, ami önmagában is nagyon érdekes, de ez az elmélet segít Viv karakterét és vívódásait is jobban bemutatni.
Hiszen, ha a családja érdekében átadja a miniszterelnöknek mindazt, amit erről a kommunikációról megtudott, azzal nemcsak Angliát és az ott élőket, hanem a világ összes sárkányának a szabadságát is veszélybe sodorja, így igen nehéz döntést kell meghoznia. És a kérdés az, úgy dönt-e, mint addig, gyáván, csak a saját érdekeit figyelembe véve, vagy képes-e meglátni egy nagyobb képet, és elfogadni, hogy a sajátjánál vannak fontosabb érdekek is.
És a vívódások, a kódfejtői munka és a barátságok kialakulása és felbomlása közben még van lehetőség egy szerelmi szál történetbe szövésére is – bár Williamson szerencsére nem követi a divatot, így Viv nem vacillál két fiú között, hogy melyiket válassza. Vívódás persze így is van, amikor rájön, hogy a szerelme, Atlas lázadó, és ha mellé áll, megint csak a családját, és persze a saját jövőjét is veszélyezteti. Ugyanígy láthatjuk a papnak készülő Atlas vívódását is, aki nem akarja elveszíteni Vivet, de nem akarja feladni azokat a dolgokat sem, amikben eddig szilárdan hitt.
És a sztori nem szűkül le a kettejük kapcsolatára, mert a szerző rajtuk kívül is érdekes és szerethető, nem egysíkú karaktereket alkotott. Ilyen Marqius, aki még Viv elől is titkol tulajdonképpen minden, az életére vonatkozó dolgot, vagy a Bletchley Parkba kényszerített többi tinédzser is, akik nem akarják kiszolgálni a rendszert és elárulni a lázadókat vagy a sárkányokat, de szinte pont ugyanolyan kényszerhelyzetbe kerültek, mint Viv. És még a felnőtt karakterek is többdimenziósak, hiszen a szülők nemcsak tudósok, hanem titkos lázadók is, a kancellár vagy a miniszterelnöknő sem csak sima törtető, és még a Bletchley-ben dolgozó tanárok is szolgálhatnak meglepetésekkel.
Ráadásul ott vannak a sárkányok, elsősorban a bűnözőként fogvatartott Chumana, a történet egyik legizgalmasabb szereplője, akivel Vivnek igen különösen alakul a kapcsolata, ahogyan a Bletchleyben őrként dolgozó különböző sárkányfajokkal is. Akiknek Williamson különböző nyelveket és kódokat dolgozott ki, amitől nagyon izgalmas egésszé áll össze a teljes történet – némileg nyitva hagyott véggel, ami miatt az ember várhatja a folytatást.
Alternatív helyszínek
London mindig is közkedvelt helyszíne volt az alternatív valóságoknak. Neil Gaimannél, a Soseholban a metrójáratok – is – vezetnek el különös birodalmakba, míg George Mann steampunk regényében, a Mechanikus Londonban mechanikus emberek váltották fel a nemesek házában a cselédeket, léghajók röpködnek London felett, egy mechanikus lény úgy aprítja az embereket a ködben, hogy azt még a Hasfelmetsző is megirigyelte volna, és még Viktória királynő is tartogat izgalmas meglepetéseket az olvasók számára.
Williamson történetében pedig sárkányok repkednek a város felett, az emberek kasztrendszerbe kényszerítve élik az életüket, és ha nincs náluk a kasztazonosítójuk, bármikor letartóztathatják őket a békeőrök (akik az elnyomó rendszer legerőszakosabb védelmezői). És bár a szerző nem mutatja be ezt a fura Londont a történet elején annyira részletesen, amennyire talán szükséges lenne, az így is érezhető, hogy nagyon nem jó hely. Míg az első kaszthoz tartozók – látszólag – bőségben és kényelemben élnek, addig a harmadik kasztba kényszerített embereknek nem jut se normális otthon vagy oktatás, de még alapvető orvosi ellátás sem.
Az meg, hogy a Bletchley Park helyszínként való kiválasztása milyen okos döntés a szerzőtől, talán azok számára lesz igazán érthető, akik ismerik a II. világháború kódfejtőinek történetét.
A hely egy angol birtok és egy vidéki kúria Bletchley-ben, ahol a szövetségesek titkos kódfejtő központja volt. Itt működött a Kormányzati Kód- és Rejtjelfejtési Iskola, amely a háború alatt a tengelyhatalmak rejtjelezett üzeneteit próbálta megfejteni – mindenekelőtt a német Enigma és a Lorenz rejtjeleit dekódolni. (A kódfejtők közül pedig talán Alan Turing neve lehet ismerős, mivel az ő életéről és a Bletchley-ben végzett munkájáról film is készült, Benedict Cumberbatch főszereplésével, Kódjátszma címmel.)
Williamson pedig mesteri párhuzamot vont a valós Bletchley és az általa megrajzolt hely közé.
A Sárkányok nyelvén dekódolói szintén rejtélyes üzeneteket fejtenének meg, de ezeket az üzeneteket a sárkányok küldik egymásnak, méghozzá hasonló módon, mint ahogyan a bálnák és a denevérek kommunikálnak, az ekholokáció segítségével. És Vivnek és néhány társának ki kell találnia, hogyan alkalmazzák a sárkányok ezt a módszert, ahhoz, hogy a miniszterelnök időben értesüljön egy Anglia elleni lehetséges támadásról. Emellett ugyanúgy meg kell próbálniuk használni az ekholokáció érzékelésére és megfejtésére kifejlesztett gépeket, ahogyan Bletchley valóban élt kódfejtőinek is boldogulniuk kellett a valódi kódfejtő gépekkel. Ráadásul emellett a sárkányok által használt nyelveket is jól kell ismerni, így Viv tökéletes alkalmazott lehet Bletchley-ben.
És ahogyan Az éhezők viadalában, úgy a Sárkányok nyelvén világában is eljön egy lázadás, amelyből könnyen újabb háború bontakozhat ki, a békekötés lehetősége nélkül. Már a lázadás során meghalnak diákok, felnőttek és sárkányok is, így Vivien és a társai ugyanúgy döntési helyzetbe kényszerülnek, mint Suzanne Collins regénysorozatának főhősei: behódolnak az elnöknek és az általa képviselt erkölcstelen törvényeknek és eszméknek, vagy kockáztatják az életüket egy jobb világért.
A válasz nyilván adott, így a kérdés inkább az marad, hogyan tudja Williamson ezt a világot még tovább tágítani, úgy, hogy ne csak Londont és Bletchley-t, hanem a teljes alternatív Földet, annak népességét, a különböző sárkányfajokat és a kibontakozó háború történetét is megismerhessük.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
