Amióta lehet filmeket forgatni, a nyugati világot meghatározó vallás, a kereszténység történetei és lefektetett értékei újra és újra visszaköszöntek a filmvásznon. Számtalan bibliai történet kapta meg a maga adaptációját vagy szellemes újragondolását. Az egyik legnagyobb ünnephez, a karácsonyhoz közeledve előszeretettel veszik elő a műsorszerkesztők és a streamingalgoritmusok a legjobban sikerült bibliai vagy keresztény filmeket. Nem lekicsinyelve egy Passiót vagy Jézus Krisztus szupersztárt, ezeken túl is találni izgalmas alkotásokat, sőt a jól ismert vallási történetek ötletes és szórakoztató újraértelmezéseit általában a sci-fi és fantasy adja. Ezekből hoztam 5 + 1 filmet, amik garantált változatosságot hoznak a már jól ismert és klasszikussá érett keresztény filmek mellé. (X)
Éli könyve (2010)
Allen Hughes és Albert Hughes posztapokaliptikus filmjéről először nem a keresztényi értékek juthatnak eszünkbe. A világ élhetetlen, az emberek gondolkodás nélkül megtámadják egymást egy kulacs vízért, a segítséget pedig értékes cseretárgyakban mérik. Az emberiség látszólag kisiklott egy világégés következtében, a megmaradt utolsók pedig próbálnak életben maradni mindenáron. Ebből a közegből emelkedik ki Denzel Washington által játszott Éli, akinek a birtokában van az egyetlen könyv (na, vajon melyik?), amire a maradék romokat uraló hadúr (Gary Oldman) áhítozik. Így, mondhatni, minden adott egy, a vallást középpontba helyező történethez, amiben az emberiség egyik alappillérét jelentő kiindulási ponttá válik az a könyv. És ha végiggondoljuk az emberi történelem alakulását, ez valahol így is van. Akár hiszünk, akár nem, az Éli könyve mindenképpen érdekesen viszi végig koncepcióját, ahol egy minden golyót kibíró, minden csapást visszaadó akcióhős-figura lép az emberiség megváltását elhozó szerepbe – így pedig az akciófilmek manírjainak szórakoztató egyvelege lesz.
Az ördög ügyvédje (1997)
Az igazán jó alkotásokat mindig nehéz megfogni, találni egy pontot, amiből kiindulhatnánk. Valahogy ez a helyzet is Az ördög ügyvédjével is. Szerteágazó és sok mindent érintő filmalkotás: szóba kerül az igazságtétel megbízhatósága, a gonosz szerepe a világban, a sors és persze a szabad akarat. Teológiai gondolatai, sőt vitái miatt a keresztény filmek egyik legizgalmasabb példája, zseniális modern köntösbe bújtatva, ami még nehezebbé teszi az emberiség dilemmáit. A történet halandó arcát Kevin Lomax (Keanu Reeves) ügyvéd adja, aki egyre magasabbra tör karrierjében: szinte nincs olyan ügy, amit meg ne tudna nyerni. Bár úgy tűnik, itt a csúcs, Lomax megérkezett, ő a világ királya, azonban egy visszautasíthatatlan ajánlatot kap John Milton (Al Pacino) ügyvédtől, aki megmutatja, hogyan lehet még ennél is többet elérni.
A John Milton név sokat sejtet, hiszen az Elveszett paradicsom (Paradise’s Lost) költemény szerzőjének neve, ami elvontan, de egy, Al Pacino által játszott ügyvéddel egy kiűzetés-történetet sejtet előre. Ehhez pedig emlékezetes monológok és egy olyan dráma vezet, ahol azért izgulhatunk, hogy a hős képes lesz-e meghozni időben a helyes döntést, és nem elkárhozni.
Az emlékek őre (2014)
Lois Lowry young adult disztópiának adaptációja mondhatni belesimul a hasonszőrű alkotások közé, amelyek a 2010-es években ellepték a mozikat, ám alapkoncepciója miatt érdemes legalább filmként megnézni (de az igazi élmény természetesen a könyv). Az emlékek őre világában minden tökéletes, igazi, már-már felfoghatatlan utópia. Nincsenek betegségek, nincs bűnözés, háború, sem fájdalom. Ennek a mennyei állapotnak azonban egyetlenegy kitétele van, amit kevesek tudhatnak: nincsenek emlékek. A történet főszereplője, Jonas is azon kevesek egyike lesz emlékőrként, aki ezzel a tudással rendelkezik. Ahogy a fiú egyre többet tanul feladatáról és a közösségüket egyben tartó erőkről, igen nehéz dilemma elé kerül: tudatlanságban kell-e hagynia az embereket a tökéletes életért, vagy pont hogy meg kell adnia nekik a tudást, amivel bár tudatosabb, de nehezebb élet is vár rájuk? Azaz ki kell-e űznie az embereket a paradicsomból a tudásért?
Elveszett próféciák (2019-)
Neil Gaiman és Terry Pratchett először 1998-ban megjelent regénye az apokalipszis eljövetelének egy lehetséges, és inkább szórakoztató, semmint véresen komolyan vehető szcenárióját meséli el angyalokkal és ördögökkel. A 2019-ben startolt sorozatadaptáció pedig hasonlóan szórakoztatóan meséli el Gaiman és Pratchett által már vázolt problémákat, ezzel megmutatva, hogy azok ma is aktuálisak. A helyzet a következő: a világ megérett a pusztulásra, el kell kezdeni az Apokalipszist úgy, ahogyan az meg van írva. Bár az angyal és az ördög fontos szerepet vállal a terv megvalósításában, annak kivitelezésében nem teljesen biztosak. Azirafael és Crowley a közös Nagy Terv szigorú működésének meglétét kérdőjelezik meg, amely nem blaszfémia felé mutat, hanem pont annak nehézsége felé, hogy a jó és a rossz értelmezése nem magától értetődő. Az Elveszett próféciák ezenfelül egy nagy figyelmeztetés, hogy kapjuk össze magunkat.
Szép és pontos próféciák az Armageddonról, ami még jól is elsülhet
Narnia krónikái (2005)
A fantasy zsáner ősatyjai, J.R.R. Tolkien és barátja, C. S. Lewis keresztényként gondolták és találták ki világukat. Bár Középfölde mögött is hamisítatlanul ott húzódnak a Tolkien által felállított, a katolicizmust tiszteletben tartó szabályok, Lewis Narniájában szabadabb szemmel is könnyebb észre venni a kereszténység hatását. A négy Pevensie testvér átlépése Narniába, amit meg kell szabadítani a gonosz boszorkánytól, értelmezhető klasszikus jó-rossz küzdelemként, vagy egyszerűen klasszikus meseként, a szereplők viszont nagyon könnyen beazonosíthatóak a Biblia leghíresebb alakjaival. Például Aslan, az oroszlán az állatszimbolikán keresztül is kiérdemli az állatok királya címet, ám mindenható, inkább a háttérből támogató alakként Istent testesíti meg, viszont a feltámadás motívum Jézust is eszünkbe juttathatja róla. Az őt kihívó, a történet elején Edmundot megkísértő Fehér Boszorkány a Sátánt képviseli, és ha már Edmund szóba került, a későbbi árulása miatt ő nem Ádám, hanem sokkal inkább Júdás megfelelője, hiszen a Boszorkánynak tett szolgálatai vezetnek a megváltó idő előtti halálához. A sor végeláthatatlan, és szerencsére a 2005-ös filmadaptáció semmit nem vesz el a Narnia bibliai értelmezéséből, ami több mélységet vagy érdekességet ad a történetnek egy klasszikus mesefelállásnál (vagy pont erősíti azt).
+ 1 Egyiptom hercege (1997)
Ha keresztény filmek, nem hiányozhat a felhozatalból a Dreamworks animációs filmje. A Shrek előtt a Dreamworks a későbbi 3D-s sikereihez hasonlóan fantasztikus 2D-s animációs filmeket hozott tető alá. Ezek egyik legemlékezetesebb, és bőven kultstátuszba jutott filmje az Egyiptom hercege, amely Mózes történetét dolgozza fel. Animációs filmként több helyen kedvez a gyerekeknek humorral, de inkább működik klasszikus moziélményként, ahhoz illő monumentális látványvilággal. A Dreamworks animációs filmje nagy hangsúlyt fektet Mózes az egyiptomi/fáraó testvér, Ramszesszel való kapcsolatára, ami a mese egész drámáját is adja, de Mózest is egy kicsit emberibb karakterré teszi. Keresi helyét, amelyet aztán meg is talál, azonban az Úr kérései egyre nehezebbek és nagyobb kihívást jelentenek neki mostohatestvére miatt. Ramszesz pedig hozzá hasonló okból húz – a történelem szempontjából – rossz lapot népe számára: neki az egyiptomiak és hatalma miatt kell ellenállni Mózes kéréseinek, fenyegetésének. Azóta sem született ilyen erős és monumentális adaptációja a jól ismert ószövetségi történetnek.
A cikk létrejöttét a New Faith Network támogatta.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
