A Hat bíborszín darumadár a gyerekkorunkból talán ismerős sztorit dolgozza fel bravúrosan, tele vad humorral és rengeteg izgalmas csavarral: egy átok hatására a fiútestvérek madárrá változnak, és némává tett húguk az egyetlen, aki megválthatja őket. Mindezt Elizabeth Lim még megfűszerezi keleti hangulattal – no meg jó sok ínycsiklandó étellel.
Az elkényeztetett hercegnő bukása
A Hat bíborszín darumadár főhőse a tizenhat éves Shiori, Kiata császárának egyetlen, félárva lánya, egy elkényeztetett kis vadóc, aki a történet kezdetén épp az eljegyzése – és a vőlegénye – elől menekül. Szökése a közeli tóban ér véget, ahonnan egy sárkány menti ki, akivel a későbbiekben fura barátságot köt.
Shiorinak azonban nincs túl sok ideje barátkozni: amikor Raikama, a mostohaanyja, rájön, hogy Shiori tisztában van azzal, hogy az asszony képes varázsolni, Shiori hat bátyját daruvá változtatja, őt magát pedig megátkozza. Nem elég, hogy a hercegnőt onnantól fogva képtelenség felismerni, ráadásul nem szólhat, még csak nem is írhat, mert minden egyes kimondott szava egyik bátyjának az életébe kerülne. Így Shiorinak több, nehéz feladatot is meg kell oldania: elsőként is elszegényedve, ismeretlenül életben kell maradnia, másrészt meg kell találnia a bátyjait és visszaváltoztatni őket.
Ha Shiori csak egy elkényeztetett hercegnő lenne, aki a regény végére majd „jól megváltozik”, nem lenne túl izgalmas, inkább csak egy unalomig elcsépelt karakter, de Elizabeth Lim már eleve érdekesebb és kedvelhetőbb főhőst alkotott meg a regényében.
Shiori igen mély és szeretetteli kapcsolatot ápol a bátyjaival és az apjával, a császárral, sőt, a mostohaanyjával is, amíg az el nem hidegül tőle. Igen éles nyelve és szórakoztató humora van – és amitől még külön kedvelhető, az az ételek iránti vonzódása. Shiori ugyanis – ahogy a bátyjai is – cseppet haspók, akit a finom ételek kóstolása éltet. Így a regényben gyakran felbukkannak a rizstorták, a mézes édesburgonya, a vörösbabpüré, és egyéb, ínycsiklandó fogások, amelyeket Lim igencsak vonzóan ír le – de a leginkább Shiori édesanyjának levese, amely többször is fontos szerephez jut a történet során.
Shiori menekülése az eljegyzés elől is érthető és logikus. Egy olyan birodalomban, amit nem csak a mágia és a hegyekbe zárt démonok, de a közeli, ellenséges országok is fenyegetnek, a császár gyermekei mind értékes „cserealapot” jelenthetnek. Shiorit is egy északi uralkodó – egy lehetséges hasznos szövetséges – fiához adnák, akit még csak nem is ismer. És ha ez még nem lenne elég: az esküvő után el kéne hagynia napsütötte otthonát is, hogy a hideg és hóval borított Jiróba költözzön, szinte végtelen messze a családjától.
És Shiorinak van még egy oldala, amitől az átlagosnál érdekesebb karakter: egy olyan országban, ahol a mágia már rég eltűnt – és egyébként is tiltott -, varázsereje van. Kiatában ezerévente születik egy gyermek, aki varázserővel bír, de a vére ki tudná szabadítani a közeli hegyekbe zárt démonokat. Így eddig minden ilyen gyermeket megöltek, ezért Shiorinak is titkolnia kell a képességeit – pláne, hogy még nem is igazán tudja használni.
Hercegnőhöz méltó mellékszereplők
Ha már hercegnő, akkor szükség van egy gonosz mostohára is – akit meg is találhatunk a Hat bíborszín darumadárban. Ő Raikama, a rejtélyes második feleség, az átok kimondója. Szerencsére a szerző nem tipikus – és átlagos – gonosz banyának írta meg, hanem egy olyan rejtelmes és titkokkal teli nőnek, aki a regény végére az egyik legizgalmasabb figurává válik. Lim Shiori és a mostohaanyja kapcsolatát is megbonyolította, a kezdeti kölcsönös vonzalommal, a titkokkal, az eltávolodással, és legfőképp az átokkal, amely bár igen kegyetlen, mégis Shiori lelki és fizikai érésének az elindítója.
Számomra a vér szerinti család ábrázolása cseppet halványabbnak tűnt. A császár olykor feltűnő, meglehetősen erőtlen figura, a hat báty pedig nehezen megkülönböztethető egymástól, talán a legfiatalabb báty, Hasho kivételével. Tőlük sokkal erőteljesebb és sokkal szerethetőbb karakter Takkan, az elhagyott vőlegény, aki a történetben a leváratlanabb pillanatokban bukkan fel, és aki gyakran válik szenvedő – bár inkább jól szórakozó – áldozatává Shiori éles nyelvének. A nagyon kedvelhető szereplők listáján pedig még ott található Takkan édesanyja és cserfes kishúga is.
Lim és a története sajnos majdnem áldozatul esik a szokásos szerelmi háromszög divathóbortjának, miután Shiori megismerkedik Seryuval, a fiatal sárkánnyal, aki emberré is tud változni – bár nem különösebben élvezi a dolgot. Szerencsére ez a lehetőség a Hat bíborszín darumadárban nem kap akkora hangsúlyt, bár a A sárkány ígéretében igen, de – némi keserű szájízzel – végül megoldódik a helyzet.
És a hadurak, rokonok, boszorkányok, papnők, démonok és egyéb teremtmények kavalkádjából fényesen kiemelkedik még egyetlen figura: Kiki, a papírból hajtogatott, majd mágiával életre keltett, jószívű, de szószátyár és kalandvágyó madár, Shiori legjobb barátja és állandó segítője.
Ő az, aki képes gondolatban kommunikálni a lánnyal akkor is, amikor Shiori némaságra van ítélve. Kiki így tud segíteni a testvérek megtalálásában is – és igazán szórakoztatóan reagál Shiori és Takkan fura kapcsolatára.
Két regényen átívelő fejlődéstörténet
Elizabeth Lim A sárkány ígéretében folytatja Shiori, a bátyjai, a vőlegénye és a rejtélyes sárkány, Seryu történetét – közben tovább építve a vadóc hercegnő fejlődéstörténetét is.
Miután Shiori és a bátyjai története rendeződik – bár az országot fenyegető démonok és egyéb veszélyek miatt nem a mesékben általános maradéktalanul boldog véggel -, a lány nem élvezheti a beteljesült, boldog szerelem áldásait. Köti a saját ígérete, hogy visszajuttat egy sárkánygyöngyöt a valódi tulajdonosához, így Seryu leviszi magával a Taijin tenger mélyére, Ai’longba, ahol a nagyapja a sárkányok királya (mellesleg nem túl szimpatikus vagy fenséges figura). Miközben Shiori a sárkánykirállyal harcol, aki – bár nem őt illetné – a gyöngyöt követeli, megismerhetjük a Lim által gazdagon kidolgozott tengeri birodalmat is, amit a sárkányok uralnak, de cápák, medúzák és teknősök őrzik.
A folyamatos fenyegetések, intrikák és hazugságok zűrzavarában Shiorinak meg kell védenie a gyöngyöt. Rá kell jönnie, Seryu becsapta-e, vagy nem, meg kell mentenie egy nagyrészt kővé változatott varázslópalántát – és mindezek mellett még túl is kell élnie. Így aztán lehetősége van tovább fejleszteni a mágiáját, bátorságot meríteni abból, hogy a családja és a szerelme, Takkan várja, és – szokásához híven – alaposan felforgatni a sárkányok nem túl demokratikus vagy békés világát.
A szárazföldre visszatérve azonban rá kell jönnie, hogy a gyöngy visszajuttatása mellett még meg kell mentenie a családját és az országot a démonoktól, a háttérben intrikáló császári tanácsadóktól. És ha ez még nem lenne elég: a Szent Hegyek papnőitől is, akik évszázadok óta azon munkálkodnak, hogy megöljék a mágiával születő gyermekeket. És végül Shiorinak – úgy tűnik – mindent fel kell áldoznia a népe érdekében, így válik belőle igazi uralkodónő (valamint sokkal bölcsebb, de kicsit kevésbé derűs ember).
És ha Lim csak ennyit írt volna meg, már ebből is egy kiváló és izgalmas fantasy született volna, de az írónő nagyjából a történet feléig engedi Shiorinak felforgatni a tengeri birodalmat.
A sárkány ígérete második felében a lány újból útra kel, hogy megkeresse a gyöngy gazdáját, és hogy legyőzze az országot fenyegető démonokat – és sokak számára ez a váltás a duológia legnagyobb gyengéje. Mind a sárkányok birodalma, mind a történet második felében felbukkanó helyszínek és karakterek annyira érdekesek, hogy a történet bőven elbírt volna még egy teljes folytatást. Így ugyanis mindkét kaland túl rövidnek (némileg összecsapottnak) tűnik, Shiori túl gyorsan szabadul ki a sárkánykirály karmából, és küzd meg Bandurral, a legveszélyesebb démonnal, valamint a mostohaanyja örökségével. És így még a lezárás is – amely egyébként igencsak megkoronázza Shiori fejlődéstörténetét – túl rövidre sikerül.
Az átváltozás mítosza
Az állattá változtatott fiúk/lányok motívuma számtalan nép történeteiben megjelenik. Nálunk Benedek Elek Többsincs királyfi c. népmese-gyűjteményében is megtalálható a Tizenkét varjú című történet, amelyben az éhes fiúk addig követelnek kenyeret az anyjuktól, míg az kínjában megátkozza őket. Varjúvá változnak, és csak a húguk tudja megváltani őket. De ismerhetjük például Juhász Ferenc költeményét, A szarvassá változtatott fiú kiáltozása a titkok kapujábólt is, amelyben az édesanya hívja haza a szarvassá változtatott fiát – bár itt megváltó húg sajnos nem szerepel.
A balti népmeséktől a németországi szorbokig, úgy tűnik, mindenfelé megtalálható megtalálható a tizenkét fiú története, akiket gonosz mostohájuk – vagy egy gonosz mágus – változtat hollóvá/varjúvá. És ha ez még nem lenne elég: indián legendákban az erdő gonosz szelleme változtatja madárrá a leányt, mivel a lány anyja nem akar a gonosz szellem szeretője lenni (A madárrá változtatott leány).
Maga Elizabeth Lim azt mesélte egy interjúban, hogy a darumadárrá változó fiúk és a néma húg történetének ötlete Andersen A vadhattyúk című történetén és a Grimm testvérek meséin alapul. Ez volt az írónő kedvenc tündérmeséje, amelyet gyerekkorában képeskönyv formájában kapott meg a szüleitől, amikor Ázsiába utaztak. Sokáig azt is hitte, hogy ez egy keleti mese, míg idősebb korában rá nem jött, hogy Európából származik. Később több feldolgozását is látta, de egyik sem tetszett neki igazán, így jutott arra a gondolatra, hogy megírja a saját verzióját – de áthelyezve a történetet egy misztikus, keleti világba.
Sok elemet át is emelt a saját regényébe, csak jó alaposan megcsavarta őket.
Így lettek a varjakból darvak, a királyfiból egy északi, havas birodalom trónörököse, a gonosz mostoha sokkal bonyolultabb figura, és Lim még a szövés motívumát sem hagyta ki. Míg sok változatban a királylánynak csalánból kell inget szőni a testvérei számára – és lenyelni az ezzel járó fájdalmat -, addig Limnél csillagcsapásból kell hálót fonni, ami ugyanolyan fájdalmas (és sokkal veszélyesebb) feladat.
A szerző még némi Hamupipőke-motívumot is belekevert a történetbe: Shiori úgy próbálja felhívni magára a daruként az égen szálló testvérei figyelmét, hogy feldobja közéjük a papucsát – természetesen értelmetlenül. Viszont később majdnem-vőlegénye megtalálja a papucsot, és ennek segítségével próbál szökött menyasszonya nyomára akadni.
Mindezeken kívül még beleszőtt jó néhány olyan motívumot, amely a keleti mitológiát és irodalmat ismerők számára igazán izgalmas, de “mezei” olvasóként is érdekes lehet. Ilyen a Holdban/on élő istennő a nyulakkal, vagy az átokhoz tartozó fatál, ami Shiorit szinte láthatatlanná teszi.
A darvak legendája
Kiki, a papírból hajtogatott, majd mágiával életre keltett madár szerepeltetése már csak azért is érdekes, mert egy keleti legenda kapcsolódik hozzá.
Az 1000 daru legendája nem Lim ötlete, a valóságban is létezik. Eszerint, ha valaki ezer darvat készít papírból – Limnél fából is lehetne -, üzenetet küldhet velük a mennybe, az isteneknek, akik így teljesítik egyetlen kívánságát. Shiori is lelkesen hajtogatja a darvakat, de egyrészt még a fele sincs kész, amikor Raikama elvarázsolja, másrészt Kiki az egyetlen, akit életre tud kelteni, és akinek így esélye lenne valóban felrepülni.
És hogy ez a sztori mennyire erősen gyökerezik a japánok lelkében, azt Sasaki Sadako története bizonyítja, akit 1955-ben leukémiával diagnosztizáltak – a betegség kiváltó okának pedig a Hirosimára 1945-ben ledobott atombombát tartották. Sadako ugyanúgy 1000 darut akart hajtogatni, ahogyan Shiori is – bár az ő vágya az volt, hogy többé ne legyen háború, és egyetlen gyereknek vagy felnőttnek se kelljen olyasmiket átélnie, mint neki és a kórházban haldokló többi embernek.
Bár Elizabeth Lim valószínűleg sokkal boldogabb véget szánt az ő, Sadakóhoz hasonlóan vadóc és életigenlő lányának, azonban egy démonok, szellemek, sárkányok – valamint külső és belső ellenségek – fenyegette országban ez nem valósulhat meg maradéktalanul. Shioriból épp azért válik érett, önzetlenül gondolkodó és döntő, és az országa minden egyes teremtményének vágyát figyelembe vevő leendő uralkodónő, mert átment mindazon a szenvedésen, amelyről két köteten át olvashatunk. És e szenvedések miatt válik egyszerre sokkal többé és cseppet kevesebbé, mint a kezdeti vadóc lány. Lim történetének egyik erőssége mégis az, hogy ahogyan Shiori, úgy az olvasó is el tudja ezt fogadni, mert érzi a szükségességét.
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
