Sorozat

Egy úr Moszkvában kritika – Didaktikus mese a hotelbe zárt grófról

Az Amor Towles azonos című könyve alapján készült Egy úr Moszkvában sorozat egy ezerszer feldolgozott témához nyúl, és nem próbál újat nyújtani benne. Kritika.

Az Egy úr Moszkvában főhőse, a címben szereplő úr Alekszandr Rosztov gróf (Ewan McGregor), akit a bolsevik hatalomátvétel után csak az ment meg, hogy évekkel korábban megjelent a neve alatt egy forradalmi vers. Mivel a költemény miatt egyesek hősnek tartják, megússza házi őrizettel, amelyet az illusztris moszkvai Hotel Metropol szállóban kell töltenie. Ahogy telnek az évek, a gróf barátokra lel a hotel falai között, sőt még a szerelem is rátalál, azonban a diktatúra egyre inkább érezteti hatását ebben a külvilágtól viszonylag elzárt közegben is.

A sorozat alapvető problémája, hogy látványosan nem mond újat a témájáról, és még amit kimond, azt is didaktikusan, esetenként egészen szájbarágósan teszi.

A privilegizált helyzetűből ellenséggé vált gróf foggal-körömmel ragaszkodik identitásához, emlékeihez, meg a régi szokásokhoz, az új rendszerrel is dacolva igyekszik menteni a múltból, ami menthető. Ha pedig esetleg a nézőnek nem volna elég egyértelmű, hogy mit csinál, a biztonság kedvéért többször nyíltan ki is mondja. De az Egy úr Moszkvában hasonlóképpen túl direkt módon igyekszik érzékeltetni az hotelen kívüli eseményeket, a történelem alakulását is, túlságosan a néző arcába tolnak mindent. Emiatt még a történet fordulatai is erőltetettnek hatnak, mivel láthatóan nem a cselekmény izgalmassá tételét szolgálják, hanem a mondanivaló sulykolását. Talán akkor a leghatásosabb a sorozat, amikor egyéni sorsokat villant fel az egyes mellékszereplőkön keresztül – mivel így remekül érzékelteti a „történelem alulnézetből” perspektívát –, ez a vonal viszont elsikkad a főszereplő sztorijával hirdetett, átforgó üzenet mellett.

Ellensúlyozza némileg a didaktikusságot, és ezzel kissé javít a helyzeten az elbeszélés meseszerűsége, és időnként finoman humoros stílusa.

Mivel az Egy úr Moszkvában történetét az egyik szereplő jóval későbbi visszaemlékezéseként tálalják, az egész lényegében amolyan kissé mitizált, tanulságos sztoriként fogható fel, amely különös módon egyensúlyoz az életszerűség és a fantasztikum között. Ezt az értelmezést erősíti, hogy a sorozat elején maga a gróf a hercegek és hercegnők letűnt világáról mesél egy kislánynak, aki láthatóan egy romantikus képet ápol erről az általa nem ismert múltról.

Kedvet kaptál, hogy elolvasd?

Ha szeretnél minket támogatni, vásárold meg a könyvet ezen a linken keresztül

Megveszem

Emellett a sorozatnak vannak oda nem illő részletei – így például több karaktert fekete színész játszik, és a főszereplők latin betűkkel, angolul írnak –, ezek pedig egyértelművé teszik, hogy itt nem egy történelemidézésről van szó. Inkább annak szimbolikus jellege, az üzenete számít, nem a kor vagy a helyszín – azok inkább csak díszletek. Tulajdonképpen maga a klasszicista berendezésű hotelben, és nyugatiasan öltözködő, elegáns lakóiban meg személyzetében semmi jellegzetesen orosz nincs. Még az aláfestő zenéknek is csak időnként van oroszos jellege. Lényegében bárhol máshol is játszódhatna az Egy új Moszkvában, amely közelebb áll a fiktív országban játszódó Grand Budapest Hotelhez, mint a Németország fasizálódását a klubéleten keresztül bemutató Kabaréhoz. Wes Anderson filmjének karakteressége viszont hiányzik a sorozatból.

Az Egy úr Moszkvában erőssége a szereposztásában van, azon belül is a legtöbbet egyértelműen Ewan McGregor karizmájának köszönhet.

A főszereplőt játszó színész kifejezetten szerethetővé tudja tenni a kissé rátarti és tudálékoskodó arisztokrata figuráját, és simán viszi a hátán az egész sorozatot. A grófot körülvevő karakterek lényegében mind típuskarakterek, akik nem igényelnek komoly alakítást. Inkább csak azt, hogy legyen egy-két jellegzetes gesztusuk vagy arckifejezésük, ami jól megjegyezhetővé és beazonosíthatóvá teszi őket, ezeket pedig itt jól eltalálta mindenki. Így a szereplőket annak ellenére érezheti a gróffal együtt a néző is jó ismerősének a végére, hogy többségnek alig van pár mondata. Akiket a többiek közül mindenképp ki kell emelni, azok a gyerekszínészek: mindketten nagyon ügyesen helytálltak McGregor mellett, és a főhős mellett egyértelműen a legemlékezetesebb karakterek az övék.

Röviden tehát azt lehet mondani az Egy úr Moszkvában sorozatról, hogy egy kifejezetten jól összerakott széria, amelyből azonban hiányzik az eredeti gondolat, üzenetét pedig látványosan erőlködve igyekszik néző fejébe verni.

6 /10 raptor

Egy úr Moszkvában

A Gentleman in Moscow

történelmi drámasorozat
8 epizód
1 évad
Premier: 2024.03.29.
Showrunner: Ben Vanstone
Csatorna: SkyShowtime

Eltelt megint egy hét? Mi történt itt? Ne is gondolkodj, összeszedtük neked a legfontosabb cikkeket, híreket!

editor
Film- és médiaelméleti tanulmányaim vége felé, a 2010-es évek elején kezdtem el kritikákat írogatni, több különböző felületre is, aztán végül 2017-ben a Roboraptornál kötöttem ki. Noha vannak témák meg stílusok, amiket különösen kedvelek, és nem feltétlen mondanám magam mindenevőnek, azért viszonylag széles az érdeklődésem. Tőlem telhetően igyekszem az előzetes elvárásokat félretenni, de legalábbis nem az alapján megítélni semmit, hogy ezeknek megfelelt-e. Adaptációk esetében nem tartom elengedhetetlennek az alapanyaghoz való feltétlen hűséget, és igyekszem a helyén kezelni mindent, amiről írok.