Sorozat

Kemény rock és még keményebb mesecsöcsök – Bastard anime kritika

Akarod tudni, hogy mi zajlik egy kanos Dungeons & Dragons és heavy metal rajongó fejében? Akkor  nincs más dolgod, mint megnézni a Bastard!! Heavy Metal, Dark Fantasy-t!

A Bastard!! Heavy Metal, Dark Fantasy A fiús anime (úgynevezett shounen). Na, nem a legjobb, nem is a legizgalmasabb és talán nem feltétlenül a leglátványosabb – bár ezen a téren tényleg nem sok kivetnivaló van benne. Ám olyan szédítő töménységben, a végletekig túltolva sűrít magába mindent, amiért a klasszikus shounen mangákat szeretni (vagy utálni) lehet, hogy akár szótári definíciója is lehetne a műfajnak.

Az 1988 és 2010 között 27 kötet megélt Bastard!! Heavy Metal, Dark Fantasy a kultikus Shounen Jump magazint kiadó Shueisha egyik legsikeresebb manga-sorozata. A széria két fő inspirációs forrásáról már a cím is elég pontosan árulkodik.

Kazushi Hagiwara író-rajzoló tulajdonképpen a DnD-t és a 70/80-as évek heavy metal zenéjét vegyítette a shounen műfaj húzásaival.

Noha helyenként egy-két önironikus kikacsintással mintha megpróbálna paródiaként funkcionálni, ám legtöbbször mégis inkább olyan, mintha egy kanos tinédzserfiú alkotása lenne.  Legalábbis a Netflixen futó anime adaptáció alapján.

Az összetett háttértörténet szerint emberek korlátlan kapzsiságukkal és gonoszságukkal végül életre hívták a pusztítás istenét, Anthrasaxot. Noha az apokalipszis elhozóját végül legyőzte a sárkánylovag, a Föld örökre megváltozott. A kevés megmaradt ember egy mutánsokkal és szörnyetegekkel teli világban próbál túlélni, ahol a technológia helyére a varázslat lépett. 400 évvel később a sötét varázsló, Dark Schneider világuralomra tör, ám a Gólem háború során végül a Sárkánylovag utódja által legyőzetik.

Tényleges történetünk 15 évvel később veszi kezdetét. Dark Schneider volt társai ismét a világ leigázására törnek. Céljuk, hogy feltámasszák Anthrasaxot, akinek erejével aztán megvalósíthassák a tökéletes (varázslók vezette) utópiát. Hódításuk egy ideig töretlen, ám Metalicana királyságában aztán nem várt ellenfélre bukkannak régi vezetőjük Dark Schneider személyében. Kiderül ugyanis, hogy Schneider nem halt meg a Gólem háborúban, csak reinkarnálódott. Ám még mielőtt ez teljesen megtörtént volna, Metalicana főpapja az újszülött Lucien testébe zárta a lelkét. Van azonban egy kiskapu: egy szűz leány csókja és varázsigéje előhozhatja a varázslót, aki így a gyermeteg Lucien helyébe lép. Mikor a sötét varázsló sereg megtámadja a várat a főpap lánya kénytelen lesz feltörni a gonosz mágust elzáró pecsétet.

Az ezt követő 24 részes első évad pedig egy meglehetősen tipikus shounen anime, amiben a brutálisan jóképű, legyőzhetetlen hős részről-részre száll szembe szörnyekkel, gonosz varázslókkal és egyéb rusnya ellenfelekkel. Illetve zaklatja a sorozat bő keblű női szereplőit. Persze az anime történetében már nem egy szexmániás kujonhoz volt szerencsénk, ám Dark Schneider talán mindegyikükön – még a Dragon Ball jó öreg Zseniális Teknősén is túltesz. Gyakorlatilag nincs olyan női szereplő a sorozatban, akit ne zaklatna fizikálisan, akár csata közben is.

A leginkább zavarba ejtő része ennek pedig, hogy még a teljesen önálló, erős és nagyhatalmú varázslóként/harcosként prezentált nők is teljesen védtelenek a csöcsörészésével szemben. Gyakorlatilag azonnal elalélnak, ha csak hozzájuk ér – a saját magára konstans szenzációsan jóképűként hivatkozó – hős. Néha az is elég, ha csak rájuk néz. Ez alól csak főszereplőnk (állítólagosan legnagyobb) szerelme, a pecsétet feltörő Yoko a kivétel, aki néha képes megregulázni a kangörcsös mágust. Persze hiába hordja el mindenfélének, valójában – a többi női szereplőhöz hasonlóan – ő is szerelmes belé. (E téren Yoko Schneider másik felével ápolt viszonya is enyhén zavarba ejtő. Lucien ugyan papíron 15 éves, legfeljebb 11-12 évesnek tűnik, és sosem egyértelmű, hogy a nála jóval idősebbnek tűnő Yoko pontosan “hogyan” is szereti.)

Ezekkel, a néhol egy hentai/pornó felvezetését idéző jelenetekkel nem csak az baj, hogy nem “PC-k”. Hanem, hogy meglehetősen önismétlőek.

A kezdeti bizarr, meglepő humorfaktor hamar kifullad, és hosszú távon eléggé fárasztó. De ez sajnos az évad teljes cselekményére is elmondható. Két-három részenként jön egy új ellenség, akit Schneider legyőz vagy elcsábít. Párszor meghal, vagy úgy tűnik, hogy legyőzték, de aztán persze deus-ex machina, még erősebben feltámad.

Mindeközben pedig nincs sem érdemi karakterfejlődés, a lore-t sem ismerjük meg jobban és a sztoriban sem történik valódi progresszió. Minden figura megmarad azon a szinten, ahogy megismertük őket. Miközben a távoli, nem igazán körülírt gonoszok végig egy célt akarnak elérni (megszerezni az Anthraxasot felszabadító utolsó pecsétet), ami ellen a hősök folyamatosan csak védekeznek. 

Ha van sorozat, aminek határozottan nem áll jól a Netflix – az egész évadot egy nap rakjuk fel – terjesztési metódusa, akkor az a Bastard!! Heavy Metal, Dark Fantasy. Hiszen az amúgy látványos harcok, a folyamatos metál kikacsintások (nem csak a zene épül erőst gitár riffekre, de majd minden varázslat és helyszín egy legendás trash/heavy-metál zenekarról van elnevezve) és az idióta főszereplő kellemes guilty pleasure anime sorozattá tehetné. Heti 20 perc erejéig. Darálva azonban nagyon kibukik cselekmény eredendő monotonitása. Amikor pár részen belül negyedjére hal meg a “legyőzhetetlen” főszereplő, akkor már nehéz azon izgulni, hogy fel fog-e támadni. (Hiába képes a többi szereplő ezen újra és újra nagyon látványosan meglepődni.)

Ám a július végén kiadott második – immár csak 13 részes – évad sok szempontból jelentős javulást hozott.

Ironikus módon ehhez az kellett, hogy a kezdeti részekben háttérbe szorítsa a főszereplőjét. Ennek köszönhetően ugyanis nagyobb teret kaphattak – az addig is szórakoztató – mellékszereplők. Nagyobb hangsúly kerülhetett a fő gonoszra, Dark Schneider volt társára, Kall-Sulra is. Tekintve, hogy az első évad végén hőseink szétszóródtak, a cselekmény is sokkal változatosabb. Jobban megismerjük a világot, és annak mitológiáját. Klasszisokkal lendületesebb évad, ami messze nem olyan monoton és túlnyújtott, mint elődje. A lezárása pedig érdekes harmadik etapot vetít előre. Már, ha még el tudjuk viselni a főhőst.

Hiszen Dark Schneider visszatérésével aztán kicsit visszatérünk a megszokott kerékvágásba. Igaz, szexualitását tekintve kicsit sem higgadt le – és a helyenként a nemi erőszakba csúszó hódítási kísérletei továbbra is az elképesztően kínos és az arcpirítóan kellemetlen között mozognak, azért valamelyest őt is sikerül árnyalni. Kár, hogy a visszatérésével ismét a többi karakter szenved csorbát. Ennek leglátványosabb példája Yoko, aki a két évad között – Schneider/Lucien nélkül – kompetens vezetővé és varázslóvá vált. Ám a főhős feltámadása után a szövegkönyve nagyjából kimerül Lucien nevének elhalt/aggódó ismételgetésében. Dark Schneider pedig épp annyira idegesítő főhős, mint amennyire szórakoztatóan tahó. A legnagyobb baj vele, hogy szinte büntetlenül lehet minden idők bunkója, mert végül mindig-mindent-mindenki megbocsát neki. (Sőt nincs is karakter, aki végső soron ne örülne az erőszakos közeledésének.)

A Bastard!! Heavy Metal, Dark Fantasy világában sokkal nagyobb potenciál lenne, mint amennyit sikerül kiaknázni – még úgy is, hogy a második évad jóval erősebb e téren. Persze egyértelmű, hogy ez nem is akar egy Attack on Titan kaliberű sztori és karakter központú eposz/dráma lenni. Ám sajnos kvázi-műfaj paródiaként sem tud olyan őrült és változatos állatság lenni, mint mondjuk a JoJo’s Bizarre Adventure.

Főleg mert a műfajparódiája is jórészt kimerül abban, hogy a főhős néha benyögi, hogy “ez egy shounen manga”, ezért nyernie kell.

Főleg, mert hőse és infantilis humora pedig legalább annyira ízléstelen és zavarba ejtő, mint mulattató.

Így a sorozat végig a szórakoztató baromság és a fárasztó cringe között feszített drótpályán egyensúlyozik. Folyamatosan, veszélyesen ki-ki lengve egyik vagy másik oldalra. Leginkább azoknak szól, akik hiányolták a Dragon Ballból a (még inkább túltolt) helyenként már a hentai pornóval kacérkodó szexualitást és viccesen tálalt lakossági szexizmust.

6 /10 szexmániás varázsló-raptor

BASTARD‼ -Heavy Metal, Dark Fantasy (1-2. évad)

BASTARD‼ -Heavy Metal, Dark Fantasy

szoftporno fantasy anime
39 epizód
Premier: 2023.07.31 (második évad)
Csatorna: Netflix

Eltelt megint egy hét? Mi történt itt? Ne is gondolkodj, összeszedtük neked a legfontosabb cikkeket, híreket!

Pongrácz Máté a Budapest Corvinus Egyetem Szociológia szakán végzett. A műfaji filmek nagy kedvelője és az elfedett, obskúrus, de értékes darabok felkutatója. A szerzői trash védnöke és Zardoz hírnöke.