Immár negyedik alkalommal került megrendezésre Budapesten, a HungExpón a Comic Con, és lépésről lépésre, de egyre kiválóbb rendezvénnyé növi ki magát. A június 14-i hétvégén mi is megpróbáltuk kiélvezni a változatos programokat.
HIRDETÉS
A Budapest Comic Con 2022-ben startolt el, amikor a PlayIT szervezői megpróbáltak nemcsak a videójátékok rajongóinak, de a filmes-képregényes közösségnek is összeállítani egy éves eseményt. A Comic Con név szinte mindenkinek ismert, aki ilyen körökben mozog – ez az, aminek a panelbeszélgetései még a fikcióba is belekúsznak, ha van néhány science fiction rajongó karakter egy filmben. A közösség, a rengeteg pult, az előadások elérik, hogy az ember mozgalmas két napnak nézzen elébe, ha jegyet vesz.
Idén a Comic Cont a Hungexpón rendezték, két nagy csarnokot sikerült megtölteni pultokkal és programokkal, valamint egy hosszú szabadtéri folyosót, ahol az ételkocsikon kívül egy középkori vívóarénát is sikerült felállítani. A hétvégi őrült meleg sem állította meg az embereket, nagy tömeg gyűlt össze, de nem is csoda: már a beharangozókból is kiderült, hogy rengeteg hollywoodi vendég, dedikálási lehetőség, előadás várja a látogatókat. A Comic Con már az előző évben is elvitte Az év legjobb rendezvénye Flash Awardot, de most úgy tűnt, még ismertebb arcokat sikerült meghívni, mint Giancarlo Esposito, Graham McTavish, vagy Vincent Regan. Az előző években meghívott színészeket általában mellékszerepekből ismerhettük, idén viszont igazán emlékezetes arcok is sorra kerültek. Szerencsére mind a parkolást, mind a beltéri hűtést jól sikerült megoldani, ami nagyban hozzájárult a rendezvény élvezetéhez.
A csarnokokat megtöltő pultok között talán külön figyelmet érdemelnek a képregényesek: az egyik fal mellett sorakoztak a magyar képregényalkotók, akiktől dedikálással együtt lehetett beszerezni az alkotásaikat.
Lakatos István, Szegedi János Péter és Kovács Péter Conon bemutatott Mezsgyéje mellett Németh Levente, László Márk, Varga Tomi, Straubinger Gréta debütáló Lady Crows kötetével, és még sokan mások kijöttek az alkotásaikkal. Ráadásul nemzetközi szinten sem maradtunk le: a Képregényzóna legnagyobb legendája Chris Claremont volt (hozzá külön dedikálójeggyel lehetett odamenni), hírneve pedig felért az élményhez, amit az ő személyisége adott. Ismerősök beszámolója alapján Claremont nagyon kedves alkotó, aki szívesen elbeszélgetett a hazai rajongókkal és kedvenc X-Men történeteikről. A többi képregényrajzolóhoz viszont szinte bármikor oda lehetett menni, szóval tartani a minket régóta izgató kérdésekkel, vagy akár az otthon féltve őrzött életműsorozatokkal egy-egy aláírásért. Legnagyobb élmény Dave McKean (Sandman, Farkasok a falban) volt, aki dedikáláskor is igazi remekművekkel örvendeztette meg a rajongókat, és persze, Mike Carey (Lucifer, Kiéhezettek), aki hosszú perceken keresztül képes az írás rejtelmeiről beszélni.
Filmes fronton sem nagyon maradt hiányérzet – évek óta jellemzően megtekinthető a Star Wars prop kiállítás (a több stábtag által is aláírt Millenium Falcont egy élmény végigolvasgatni), hatalmas a LEGO szekció, ahol egészen érdekes alkotásokat is találhatunk, és persze jut tér az asztali szerepjátékok szerelmeseinek is: szabálykönyvek, kockák, miniatűrök is szép számmal beszerezhetőek voltak. Érdemes volt megállni és beszélgetni a pultoknál dolgozókkal, mert mind szívesen meséltek a könyvekről, a merchekről, a közösségről, amiből jöttek. Az utóbbi évek sok magyar filmje és animációja is kapott egy sarkot – bár első pillantásra ez leginkább a Hunyadira fókuszált, és nagyszínpadi beszélgetés is a sorozat készítőinek jutott, azért az NFI színpadon akadt néhány komplexebb téma is, mint a magyar animáció helyzete, a forgatókönyvírás nehézségei, vagy a colorist szerepe a munkafolyamatokban.
Egy megjegyzést megérdemel a cosplayerek munkája is – az ő színpadjuk előadásai némileg lemaradtak a komolyabb panelbeszélgetések és előadások mellett, inkább a kvízekről, közösségi élményekről szóltak, de mégis folyamatosan emelt a hangulaton az, hogy bármelyik pillanatban elsétálhatott az ember mellett egy jedi, egy kalóz, egy katona, bármilyen videójáték vagy filmkarakter. A nagyszínpadon levetítésre került a magyar Karib-tenger kalózai fanfilm is, A lámpás titka, ami látványos példát mutatott arra, hogy pontosan mennyire messze mehetnek a rajongói alkotások, és milyen minőségi munkát tehet le az asztalra egy csapat, ha igazán odateszi magát, pusztán egy franchise szeretete miatt.
A rendezvény legnagyobb dobását természetesen a panelbeszélgetések jelentették, ahová ezúttal is sok színészt sikerült meghívni.
Szombaton Ian Beattie-t (Ser Meryn Trant a Trónok harcából) és MyAnna Buringet (Tissaia a Witcherből, illetve Tanya Denali a Twilightból) sikerült elkapnunk – mindketten izgalmas betekintést adtak a karrierjükbe. A szerepekkel kapcsolatos anekdoták mellett MyAnna Buring beszélt kicsit a karakterek változatosságáról, hogy mennyire fontos hiteles, élő személyiségekkel reprezentálni minden csoportot, valamint arról, milyen érzés átlépni egy fantasyvilágba, egy fantasykarakter bőrébe. Giancarlo Esposito vasárnapi szereplése különösen emlékezetesre sikerült: érdekes betekintést nyújtott abba, hogyan közelíti meg jellemzően komplex antagonista szerepeit, Moff Gideontól Gustavo Fringig. A beszélgetés szépen megvilágította, pontosan miért ennyire kiváló ezekben a szerepekben – fontos, többször kiemelt részlet volt, hogy igyekszik meglátni a gonosz karakterek emberi oldalát, lelkiismeretét, és mindig vinni valami újat mindegyikbe, ahelyett, hogy egyszerű, sokszor játszott sztereotípiákat erősítene. Bár megjegyezte, hogy nem keresi kifejezetten a gonosz szerepeket, és ha megismerjük a filmográfiáját, tudhatjuk is, hogy nem csak azokat játszott, azért egyértelművé vált, hogy van egy különleges kapcsolata az antagonistákkal.
Összességében a Budapest Comic Con kezd igazán nagyra nőni, évről-évre valóban az egyik legjobb esemény, ha valaki szeretne két napot barátokkal, a fikció ünneplésével tölteni. De mi lehet a jövője? Mindenképp reménykedhetünk benne, hogy érkeznek majd újabb kiállítások (a Star Wars propgyűjtemény fantasztikus, de immár évről évre visszatér – jó lenne hasonlókat látni más filmekből is), és a színészeken és képregényes alkotókon kívül jó lenne, ha egy nap sikerülne írókat és rendezőket is meghívni, hiszen ők egy egészen új perspektívát adhatnak a kedvenceinkről. A hazai keretek persze mindig visszafogják majd egy ilyen rendezvény növekedését, de ki tudja? Talán sikerül még emelni a fényén.
Néhány további kép az eseményről:
Képek: Demencze Ilona
Már követed a Roboraptort, de mégis lemaradsz a legfrissebb kritikákról, hírekről? A Roboraptor hírlevél segít ebben! Hetente a postafiókodba küldi cikkeinket, hogy Te döntsd el, mit akarsz olvasni, ne a gépek.
